Kardiót vagy súlyzókat válasszunk, ha fogyni szeretnénk?
- Dátum: 2017.04.04., 19:09
- edzés, egészség, evés, fogyás, kalória, kardió, kutatás, motiváció, séta, sport, súly, súlyzó, táplálkozás, testtömeg, tudomány
Évtizedek óta ismert az a hagyományos felfogás, miszerint a kardió edzés a legjobb, ha fogyni szeretnénk. Közben megismerkedhettünk a súlyzós edzésformával is. De vajon melyik a hatékonyabb?
Néhány évvel ezelőtt a Duke Egyetem kutatói elhatározták, hogy magukhoz veszik az irányítást, és végeznek egy tanulmányt, hogy összehasonlítsák a kardió- és a súlyzós edzés hatékonyságát. 8 hónappal a tanulmány kezdete után már egyértelműen látható volt, hogy a nyertes a kardió!
Míg a kardió csoport fogyásnak indult, a súlyzós csoport még magára is szedett valamennyit – természetesen izmot. Ez azonban nem vezetett fogyáshoz. A legjobban a kettő kombinációját alkalmazó csoport járt, testileg ők néztek ki a legjobban, viszont kétszer annyi időt is áldoztak az edzésre.
Cris Slentz, a Duke egyetem munkatársa szerint az egész egyszerű matematika. A kardióval percről percre egyre több kalóriát égetünk el, tehát ezzel a legegyszerűbb a zsír ledolgozása és így a fogyás. Természetesen nem szeretne lebeszélni senkit sem a súlyzós edzésről, mert ahogy idősödik az ember, és kezd veszíteni az izomtömegéből, ez a mozgásforma fontos szerepet kaphat. Dr. Slentz külön felhívja a figyelmet arra, hogy a mozgás önmagában nem elég a fogyáshoz. Nagyban közrejátszik az, hogy mit, hogyan és mennyit eszünk – ezzel tudjuk a legjobban befolyásolni a súlyvesztésünket.
Ahol a mozgás önállóan is nagyon számít, az a hízás, illetve a jojó-effektus megelőzése. A testtömeg növekedés kontrollálásában tehát fontos szerepe van a mozgásnak.
A sikeres fogyást és annak megtartását maguk mögött tudók 90%-a az egészséges étkezés mellett körülbelül napi egy órát edz, és a választott edzéstípusuk a kardió, ami nem meglepő módon lehet csak egyszerű séta is!
Így tehát nem kell eget rengetően nehéz vagy kemény edzésre gondolnunk, bőven elég, ha sétával kezdünk. A motivációnk is hosszabb távon fenntartható.
Forrás: edition.cnn.com
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Miért különleges a nyári fesztiválélmény?
A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.