Menü

Látogassuk gyakran szüleinket!

Milyen gyakran látogatjuk meg a szüleinket? A sok-sok napi elfoglaltság mellett a legtöbben joggal érezhetjük, hogy nem olyan rendszerességgel látogatjuk őket, ahogy „kellene”, vagy ahogy szeretnénk. A legújabb kutatások szerint azonban javasolt gyakori látogatásokat tenni náluk, ugyanis ezzel megnövelhetjük élethosszukat.

A Kaliforniai Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy idős emberek esetén a magány korai halálhoz vezethet. A vizsgálatokba 1600, átlagosan 71 év körüli felnőtt embert vontak be. A magányos résztvevők 23%-a halt meg a vizsgálatok elkezdése után 6 hónapon belül, míg azok közül, akik aktív és megfelelő szintű társasági életről számoltak be, mindössze 14% veszítette életét. A 60 év felettiek közül 43% érezte úgy, hogy a társadalomtól elszigetelten él.

Ennek megfelelően a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy idős embereknél a magány szignifikáns tényező az életminőség csökkenésében, és gyakran vezethet depresszióhoz, a szellemi képességek csökkenéséhez vagy egyéb egészségügyi problémákhoz, mint például szívbetegség.

A szükségleteink, hogy az emberek ismerjenek, értékeljenek minket, és örömet szerezzenek nekünk, sosem múlik el. Nyilvánvalóan az az elképzelés, miszerint a magány kedvezőtlen kimenetelű egészségügyi problémákhoz vezethet, nem új keletű...

Egy 2010-ben Utah-ban végzett tanulmányban azt találták, hogy a társadalmi kötelékek kifejezetten fontosak az életminőség javításában. Azok az emberek, akik barátaikkal szoros kapcsolatot ápolnak, és családjuk közelségében élnek, tovább élnek azoknál, akik teljes magányban töltik mindennapjaikat. Egy angliai kutatás eredménye is azt mutatja, hogy az 50 év felettiek, akik elégedettek az életükkel, hosszabb életkort élnek meg.

Így tehát igyekezzünk minél több időt családunkkal és barátainkkal tölteni! Meséljünk egymásnak történeteket, osszuk meg a tapasztalatainkat, és hallgassuk meg egymást!

Forrás: www.independent.co.uk

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.