Menü

Látogassuk gyakran szüleinket!

Milyen gyakran látogatjuk meg a szüleinket? A sok-sok napi elfoglaltság mellett a legtöbben joggal érezhetjük, hogy nem olyan rendszerességgel látogatjuk őket, ahogy „kellene”, vagy ahogy szeretnénk. A legújabb kutatások szerint azonban javasolt gyakori látogatásokat tenni náluk, ugyanis ezzel megnövelhetjük élethosszukat.

A Kaliforniai Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy idős emberek esetén a magány korai halálhoz vezethet. A vizsgálatokba 1600, átlagosan 71 év körüli felnőtt embert vontak be. A magányos résztvevők 23%-a halt meg a vizsgálatok elkezdése után 6 hónapon belül, míg azok közül, akik aktív és megfelelő szintű társasági életről számoltak be, mindössze 14% veszítette életét. A 60 év felettiek közül 43% érezte úgy, hogy a társadalomtól elszigetelten él.

Ennek megfelelően a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy idős embereknél a magány szignifikáns tényező az életminőség csökkenésében, és gyakran vezethet depresszióhoz, a szellemi képességek csökkenéséhez vagy egyéb egészségügyi problémákhoz, mint például szívbetegség.

A szükségleteink, hogy az emberek ismerjenek, értékeljenek minket, és örömet szerezzenek nekünk, sosem múlik el. Nyilvánvalóan az az elképzelés, miszerint a magány kedvezőtlen kimenetelű egészségügyi problémákhoz vezethet, nem új keletű...

Egy 2010-ben Utah-ban végzett tanulmányban azt találták, hogy a társadalmi kötelékek kifejezetten fontosak az életminőség javításában. Azok az emberek, akik barátaikkal szoros kapcsolatot ápolnak, és családjuk közelségében élnek, tovább élnek azoknál, akik teljes magányban töltik mindennapjaikat. Egy angliai kutatás eredménye is azt mutatja, hogy az 50 év felettiek, akik elégedettek az életükkel, hosszabb életkort élnek meg.

Így tehát igyekezzünk minél több időt családunkkal és barátainkkal tölteni! Meséljünk egymásnak történeteket, osszuk meg a tapasztalatainkat, és hallgassuk meg egymást!

Forrás: www.independent.co.uk

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!