Menü

Előzd meg a tavaszi megfázást!

Sokaknál éppen a jó idő megjelenésével jelentkezik a nátha, és hiába melegszik a hőmérséklet és süt a nap, mégis szenved a kellemetlen tünetektől. Mit tehetünk azért, hogy elkerüljenek bennünket a tavaszi megfázás kellemetlen következményei?

Télen a legtöbben már átestek influenzás vagy megfázásos betegségeken, de sajnos ez nem vértez fel bennünket a tavasz csalókasága ellen. A melegebb időben ugyanis könnyebben terjednek a kórokozók, és az emberek is kevésbé óvatosak. Miben rejlik a kockázat?

- Nem öltözünk fel eléggé, szervezetünk pedig még nem akklimatizálódott. Jellemző, hogy örülvén a tavasznak, kevesebb ruhát öltünk magunkra. A hölgyek körében gyakoribb, hogy nem az időjárás, hanem a kedvük és a ruhadarabok szerint öltözködnek ilyenkor. Ha például alig várták, hogy újra felvehessék a tavaszi kabátjukat egy vékonyabb sállal, akkor bizony ezt választják, ha kisüt a nap. Pedig az esték és reggelek még hűvösek lehetnek.

- Március derekán a legtöbben még fűtjük az ingatlanainkat, így testünk továbbra is a 20 fok körüli hőmérséklethez edzett. Ha kint ennél 5-10 fokkal hidegebb van, az már problémát jelenthet.

- Bár a tavasz a megújulás időszaka, most még nincs annyi zöldség és gyümölcs, hogy szervezetünket fel tudtuk volna tölteni természetes vitaminokkal. A lelkesebbek próbálkoznak ezt vitaminkészítményekkel pótolni. Ennek hatásossága azonban kétséges - egy új tanulmány szerint hiába szedünk például C-vitamin tablettát, szervezetünk ebből nem tudja kinyerni a számára szükséges forrásokat.

- Ne feledjük ki azt sem a sorból, hogy gyakorta a gondolataink betegítenek meg bennünket. Ehhez elég lehet akár 1-1 tévhit, például ha érezzük a hideget és azt gondoljuk, hogy ettől mi bizony most meg fogunk fázni... De természetesen mélyebb okok is lehetnek a háttérben.

- Sokaknál a megfázáshoz hasonlító tüneteket allergia okozza, amelytől tavasszal nagyon sokan szenvednek. Sajnálatos tévhit az, hogy az allergia végleges dolog, és nem lehet belőle meggyógyulni. Nagyon sok esetben igenis helyreállítható a szervezet válaszreakciója. Tény, hogy ehhez holisztikus szemléletű egészségterápiára van szükség.

Segíthet, ha célirányosan gyógynövényteákat iszunk, ebben az időszakban előnyös lehet például a hársfa, a menta, az akác és a hagymahéjtea. Szintén jó ötlet, ha friss gyömbért rágcsálunk (a csípős ízéhez hamar hozzá lehet szokni), sőt ha érezzük, hogy kapar a torkunk estére, akkor egész éjszaka tartsunk a szánkban egy vékony szeletet. Ha pedig hazaérünk, és hidegek a végtagjaink, akkor alkalmazzuk nagyanyáink megfázás-megelőző módszerét, és vegyünk forró lábfürdőt!

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?