Menü

Minden nap egy üres lap

Ismered az üres lap technikát? Előszeretettel használják személyiségfejlesztő céllal. A lényege egyszerű, s a cikk elolvasásával te is elsajátíthatod és használhatod. Mondjuk mától, hiszen a mai nap is egy üres lap, amit bármikor teleírhatsz...

Az üres lap, azaz a tabula rasa fogalmát először filozófiai gondolkodók használták átvitt értelemben. A lényege az, hogy teljesen üres lapként jövünk a világra, és minden a szocializáció, a környezetünk, a megtapasztalt élményeink alakítanak ki rajtunk. Noha ilyen végletekig menően ez nem igaz, amint azt számos kutatás is bebizonyította, az tény, hogy a külső formáló erőket nem érdemes alábecsülnünk. A lélekkel foglalkozó személyiségfejlesztő szakemberek elsősorban önnevelési és önfejlesztési technikaként használják az üres lap módszert.

Az elméleti lényege mindössze annyi, hogy minden nap egy teljesen új esélyt kapunk. Azaz minden nap egy üres lap, amit úgy írhatunk-rajzolhatunk tele, ahogy rajtunk múlik. S noha elméletileg vannak kötelezettségeink, azért a legtöbbel kapcsolatosan nem nyomnak fegyvert a fejünkhöz, hogy azokat teljesítsük, csupán saját döntésünkből, szabad akaratunkból, etikai normáinkból fakadóan cselekszünk meghatározott módokon.

Ha ilyen módon gondolkodunk, az növeli a sorsunk, életünk alakulása iránti felelősségvállalásunkat, ugyanis tudatosodik bennünk, hogy nem külső erők áldozatai vagyunk, hanem kezünkben az irányítás - vagyis a ceruza, hogy mi kerül arra a bizonyos lapra.

Ténylegesen használhatunk egy sima lapú füzetet, amibe minden nap felírhatjuk a céljainkat, álmainkat, napi terveinket. Természetesen rajzolhatunk is bele, képeket ragaszthatunk... Talán egyszerűnek hangzik, de ha tisztában vagyunk vele, hogy a tervezés, újratervezés a mi felelősségünk, és azokra a dolgokra koncentrálunk, amit szeretnénk elérni és amit megtehetünk, nem pedig arra, amitől szenvedünk és ami nem tetszik, az döbbenetes változásokat képes hozni az életünkbe.

Mindez nem azt jelenti, hogy homokba kell dugni a fejünket a nehézségeinkkel kapcsolatosan, de a felelősség felvállalásával egyetemben határozhatunk arról, hogy megpróbáljuk a problémákat megoldani, és elengedni a rossz emlékeket. Természetesen léteznek ezzel kapcsolatos módszerek. De ebben is segít, ha tudjuk, hogy kezünkben a lehetőség, és lélekben bármikor visszatérhetünk a "semmi, üres" állapotába, amikor az a bizonyos lap tiszta volt, ez pedig nagy megkönnyebbülést jelenthet.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.