Minden nap egy üres lap
- Dátum: 2017.02.21., 15:49
- álmok, célok, döntés, felelősség, felelősségvállalás, lélek, önfejlesztés, személyiségfejlesztés, személyiségfejlődés, tabula rasa, tervek, üres lap
Ismered az üres lap technikát? Előszeretettel használják személyiségfejlesztő céllal. A lényege egyszerű, s a cikk elolvasásával te is elsajátíthatod és használhatod. Mondjuk mától, hiszen a mai nap is egy üres lap, amit bármikor teleírhatsz...
Az üres lap, azaz a tabula rasa fogalmát először filozófiai gondolkodók használták átvitt értelemben. A lényege az, hogy teljesen üres lapként jövünk a világra, és minden a szocializáció, a környezetünk, a megtapasztalt élményeink alakítanak ki rajtunk. Noha ilyen végletekig menően ez nem igaz, amint azt számos kutatás is bebizonyította, az tény, hogy a külső formáló erőket nem érdemes alábecsülnünk. A lélekkel foglalkozó személyiségfejlesztő szakemberek elsősorban önnevelési és önfejlesztési technikaként használják az üres lap módszert.

Az elméleti lényege mindössze annyi, hogy minden nap egy teljesen új esélyt kapunk. Azaz minden nap egy üres lap, amit úgy írhatunk-rajzolhatunk tele, ahogy rajtunk múlik. S noha elméletileg vannak kötelezettségeink, azért a legtöbbel kapcsolatosan nem nyomnak fegyvert a fejünkhöz, hogy azokat teljesítsük, csupán saját döntésünkből, szabad akaratunkból, etikai normáinkból fakadóan cselekszünk meghatározott módokon.
Ha ilyen módon gondolkodunk, az növeli a sorsunk, életünk alakulása iránti felelősségvállalásunkat, ugyanis tudatosodik bennünk, hogy nem külső erők áldozatai vagyunk, hanem kezünkben az irányítás - vagyis a ceruza, hogy mi kerül arra a bizonyos lapra.
Ténylegesen használhatunk egy sima lapú füzetet, amibe minden nap felírhatjuk a céljainkat, álmainkat, napi terveinket. Természetesen rajzolhatunk is bele, képeket ragaszthatunk... Talán egyszerűnek hangzik, de ha tisztában vagyunk vele, hogy a tervezés, újratervezés a mi felelősségünk, és azokra a dolgokra koncentrálunk, amit szeretnénk elérni és amit megtehetünk, nem pedig arra, amitől szenvedünk és ami nem tetszik, az döbbenetes változásokat képes hozni az életünkbe.
Mindez nem azt jelenti, hogy homokba kell dugni a fejünket a nehézségeinkkel kapcsolatosan, de a felelősség felvállalásával egyetemben határozhatunk arról, hogy megpróbáljuk a problémákat megoldani, és elengedni a rossz emlékeket. Természetesen léteznek ezzel kapcsolatos módszerek. De ebben is segít, ha tudjuk, hogy kezünkben a lehetőség, és lélekben bármikor visszatérhetünk a "semmi, üres" állapotába, amikor az a bizonyos lap tiszta volt, ez pedig nagy megkönnyebbülést jelenthet.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.