Menü

Hogyan fagyott be az Antarktisz?

A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.

A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.

A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.

„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.

A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.

A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.

A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.

Forrás: www.iflscience.com

Illetlenségek világnapja

Szeptember 18-án van az illetlenség világnapja, amely 2008-ban Magyarországon is elfogadásra került.

Éttermi etikett

Aki gyakran jár étterembe, illik tisztában lennie az illemmel, éttermi etikett szabályaival, viselkedési normákkal, írott vagy íratlan illemszabályokkal. Nagyon sokat elárul a személyiségünkről az, ahogyan társaságban viselkedünk.

Környezettudatosság a konyhában

A környezettudatossággal már számtalan cikkben foglalkoztunk, a téma egyre aktuálisabb és fontosabb. Úgy gondolom apró napi rutinszerű tevékenységeink megváltoztatásával, gondos odafigyeléssel különösen a háztartásban tehetünk sokat a földünk, környezetünk védelméért, megóvásáért.

Megoldásra vár a városi parkolási helyzet globálisan és országosan is

A világon, de Magyarország is egyre nagyobb probléma a városi parkolás. A világon egyre több az autó, ráadásul azok mérete is növekszik. Így tehát nem pusztán a gépkocsik száma, hanem azok mérete, ezáltal a kis parkolóhelyek mérete is egyre nagyobb gond, ráadásul a magyar lakosság még csak kis számban veszi igénybe az alternatív parkolási lehetőségeket. Ezek ellen több megoldással lehet próbálkozni.

Környezettudatosan táplálkozol? Erre érdemes figyelned

Egészségünk megőrzése mellett az utóbbi időben a környezettudatosság is egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapjainkban. Mind többen választanak olyan élelmiszert, melyek előállítása kisebb terhelést jelent a környezetre, például kevesebb állati és több növényi eredetű terméket fogyasztanak, vagy vegetáriánus, esetleg vegán életmódra térnek át. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a tisztán növényi táplálkozás veszélyekkel is jár, hiszen számos fontos vitaminból – például a B-vitamin – sokszor nem tudjuk a megfelelő mennyiséget biztosítani szervezetünknek