Hogyan fagyott be az Antarktisz?
- Dátum: 2017.02.18., 19:08
- Antarktisz, áramlat, Déli-sark, fagy, föld, geológia, globális, jég, kutatás, óceán, ok, ötlet, szén-dioxid, tanulmány, tudomány
A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.
A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.
A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.
„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.
A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.
A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.
A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.
Forrás: www.iflscience.com
Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
Hűsítő nyári gyógynövények
A gyógynövények sokasága elérhető akár egy szépen kialakított, parkosított kertben is, vagy a konyhakertben, többet használhatunk a nyári melegben is.
Komposztálás – a természet körforgása otthon
A komposztálás nem csupán egy zöld hóbort – valójában az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módja annak, hogy csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, miközben értékes tápanyagot adunk vissza a természetnek.
Medencetisztítás és karbantartás: Így őrizd meg a víz tisztaságát egész szezonban
A kerti medence nyáron a pihenés egyik legjobb formája, de ahhoz, hogy mindig tiszta, higiénikus és élvezhető legyen, rendszeres karbantartásra van szükség. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lépéseket, eszközöket és tanácsokat a medencetisztítás hatékony elvégzéséhez.
Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé
A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.