Hogyan fagyott be az Antarktisz?
- Dátum: 2017.02.18., 19:08
- Antarktisz, áramlat, Déli-sark, fagy, föld, geológia, globális, jég, kutatás, óceán, ok, ötlet, szén-dioxid, tanulmány, tudomány
A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.
A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.
A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.
„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.
A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.
A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.
A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.
Forrás: www.iflscience.com
Növényi szimbólumok, amiket érdemes életünk részévé tenni
Rengeteg jelképet ismerünk, melyekkel találkozunk életünk során. Egyes virágok, növények is jelképes jelentőséggel bírnak, sőt, pozitív hatással is lehetnek ránk.
Milliós bírság is fenyegethet: a parlagfű elleni védekezés nemcsak kötelesség, hanem közös érdek is
A nyári-őszi időszak minden évben egyre többek számára nem a gondtalan szabadtéri programokról, hanem a tüsszögéssel, szemviszketéssel és folyamatos orrfolyással járó allergiaszezonról szól. Ennek egyik legfőbb okozója a parlagfű, amely Magyarországon az egyik legelterjedtebb és legagresszívebb gyomnövény.
A bonsai művészete
A bonsai különleges világa egyre több embert vonz, hiszen egyszerre kínál esztétikai élményt, kreatív kikapcsolódást és lelki feltöltődést. A miniatűr fák gondozása türelemre tanít, miközben segíthet lelassulni és közelebb kerülni a természethez.
A rozmaringolaj titkai – természetes támogatás testnek és léleknek
A rozmaringot évszázadok óta a frissesség, az élénk gondolkodás és a vitalitás növényeként tartják számon. A mediterrán térségből származó illatos fűszernövény nemcsak a konyhában népszerű, hanem az egyik legismertebb gyógynövény-alapanyag is.
A kertészkedés új hulláma, a magaságyás
A magaságyás ma már nem csupán kertészeti trend, hanem az egészségtudatos és fenntartható életmód egyik népszerű eleme is. A saját termesztésű növények, a könnyed mozgás és a természetközeli időtöltés egyszerre támogathatják a testi és lelki jóllétet. Egy egyszerű kerti megoldásból így akár hosszú távú, egészséget támogató hobbi is születhet.