Menü

Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak

Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.

Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!

Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.

Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.

Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.

Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.

Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.

A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.

Forrás: www.iflscience.com

A hulladék kérdése – kihívás és lehetőség egyszerre

A hulladékkezelés napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amely nemcsak a városainkat és vidékeinket érinti, hanem globális kihívást is jelent.

A sarki fény születése és színei

Hazánkban csak rendkívül ritkán láthatunk sarki fényt, mégis szinte mindenki ismeri. Erőssége és láthatósága sok tényezőtől függ, lényegében három dolog elengedhetetlen a létrejöttéhez: légkör, mágneses tér és naptevékenység. Megfigyelése évről évre millióknak okoz felejthetetlen élményt. Adódik a kérdés, hogy hogyan alakul ki az aurora borealis, milyen elemei és milyen színei vannak?

Kis erkélyek praktikusan

Akik lakótelepen vagy kis lakásokban laknak, jól tudják milyen nehéz berendezni egy parányi kis erkélyt vagy kialakítani praktikusan egy tenyérnyi kis teraszt. Ha jók az adottságai, szép a kilátás, jó az elhelyezkedés, érdemes a lehető legtöbbet kihozni belőle. Praktikus tippek kis erkélyek berendezéséhez.

Mérgező növények a kertben

Kertünk ékességei legfőképpen a gyönyörű virágjaink, melyeket nagy gondossággal ápolunk, hogy mindig szép legyen, de érdemes megnézni, hogy egészségünkre nincs e káros hatással.

Fűszernövények a gasztronómiában

A fűszernövények fontos szerepet játszanak a gasztronómiában, a gyógyászatban és a kultúrában is. Mit érdemes tudni róluk?