Menü

Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak

Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.

Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!

Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.

Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.

Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.

Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.

Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.

A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.

Forrás: www.iflscience.com

Növények, melyek elűzik a kullancsokat

Egyre több embert fertőz meg a kullancs terjesztette halálos kór hazánkban. Tavaly az év első felében még jóval kevesebb esetet regisztráltak. A Lyme-kórt, amelyet egyes kullancsfajok terjesztenek, egyre több embernél mutatták ki hazánkban.

Fiókát találtam! – Mikor mentsünk, mikor ne?

Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kapnak a madármentők a segítségre szoruló madarakról. A legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket!

Mi mindenre jó egy mosogatógéptabletta?

A mosogatógép tablettáit köztudottan arra tervezték, hogy eltávolítsák a makacs foltokat és feloldják a zsírt a mosogatógépben, ám kevesen tudják, hogy nemcsak mosogatáskor érdemes őket használni. Még akkor sem árt beszerezni néhány tablettát, ha nincs is mosogatógépünk.

A Mecsek kincsei

Ha belföldön szeretnél eltölteni valahol egy kellemes hétvégét, akkor a Mecsek egy kiváló hely lehet erre. Rengeteg természeti csoda vár felfedezésre itt, és a sok erdős terület még a nyári melegben is hűvös kirándulóhelyet biztosíthat az idelátogatók számára. Hogyha ez nem lenne elég, az egyik legnagyobb vidéki város, Pécs is számtalan programmal várja a belföldi turistákat.

Hogyan legyen a medence vize kristálytiszta?

Ha úgy döntünk, beruházunk egy medencére, akkor fontos utánanézni annak is, hogyan érhető el a víz tisztán tartása. Hogyan érjük el, hogy a medence vize ne legyen a baktériumok táptalaja?