Menü

Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak

Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.

Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!

Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.

Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.

Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.

Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.

Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.

A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.

Forrás: www.iflscience.com

Az ősz gyümölcse a szőlő

Az ősz egyik jellegzetes növénye a tőkék ágain ringatózó szőlőfürtök, melyek nem csak finomak, hanem egészségesek is.

Őszi vetés a konyhakertben

Akik rendezgetik a konyhakertet, biztosan tudják, hogy nem csak nyáron, hanem ősszel is hasznos társunk lehet. Itt van néhány információ, hogy hogyan kezeljük az őszt ilyen szempontból.

Jól hűt, ha jól használod – így ne legyen betegséget okozó a klíma

A nyári kánikula idején a légkondicionáló készülékek sokak számára nélkülözhetetlenek, ám a nem megfelelő használat kellemetlen tüneteket, sőt akár megbetegedést is okozhat. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan használhatjuk egészségesen és energiatakarékosan a klímaberendezéseket.

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!

A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.