Mit tegyünk télen a tányérunkra?
- Dátum: 2017.01.16., 12:40
- citrusfélék, evés, gyümölcs, hideg évszak, savanyúság, táplálkozás, tél, vitamin, zöldség
A hideg évszakban nagyobb fejtörést okoz, hogy miként táplálkozzunk egészségesen, hiszen szűkösebb a szezonális zöldségek és gyümölcsök kínálata, a megbetegedések viszont gyakoribbak. Milyen ételek fogyasztása javasolt ebben az időszakban?
A zöldségek közül fogyasszunk sok sárgarépát, póréhagymát, lila és vörös hagymát. Utóbbinak a teája is ajánlott, száraz köhögés kezelésére kiváló – a vörös hagyma száraz, külső héját használhatjuk erre a célra. Szintén javasolt még a káposzta, a csicsóka és a fokhagyma, a harmadik ezek közül egyúttal a megfázás kiváló kezelője.
Mivel ilyenkor kevésbé ízes, ráadásul drága is a zöldségfélék többsége, ételeinkhez ilyenkor fogyasszunk savanyúságokat. Ne csak a bolti termékekben gondolkodjunk, ajánlott ezeket házi forrásokból, például piacról beszerezni. Meg fogunk lepődni, hogy ezek mennyivel ízesebbek! Szintén fontos szempont, hogy javasolt a cukormentes termékeket választani, hiszen sok savanyúságnál használnak cukrot az eltevéskor, de ilyen rejtett formában sajnos igen sok szénhidrátot juttathatunk a szervezetünkbe.
Gyümölcsök közül főként az alma, valamint a citrusfélék választását ajánljuk télire. Utóbbit azért is, mert sokat tehetünk vele az immunrendszerünk erősítéséért. Ha tehetjük, válasszunk olyan citrustermékeket, amelyeknél feltüntetik, hogy a héjuk nem kezelt, s a citrom esetén akár felhasználható is. Szomorú tendencia, hogy sok helyen találkozunk a felhívással, hogy a héj nem fogyasztható.
Ezen túl figyeljünk oda a táplálkozásunk változatosságára: minél több almafajtát, citrust, savanyúságot, stb. próbáljunk ki és együnk, ne ragadjunk le csak a citromnál, vagy a savanyúkáposztánál és a piros almánál. Így fokozhatjuk a vitaminbevitelünket, és kevésbé érezzük majd egyhangúnak a téli táplálkozást.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.