Menü

Jó tanácsok óvodakezdés előtt

Az első időszak az óvodában általában nem könnyű. Érdemes látni, hogy elsősorban gyakorlatilag a szülőnek kell beleszoknia az új helyzetbe, és az ő viszonyulása fogja kijelölni a gyerek alkalmazkodási útját a közösségben.

Ez azt jelenti, hogy a szülői elvárások, érzelmi dilemmák és viszonyulások befolyásolják a gyerek hozzáállását is. Természetes, ha a szülő is elgyengül egy picit az elengedés fázisában, de határozottsággal nagyban megkönnyíthetjük a beszoktatás időszakát.

Alapszabály, hogy nem érdemes sokáig, kb. 1-2 hétnél tovább húzni ezt a folyamatot. A szülőnek ki kell jelölni a határokat önmaga és a gyerek számára is. Legyünk határozottak az elengedésben, de tegyük világossá azt is a gyermek számára, hogy mikor jövünk érte. Ezt érdemes tevékenységhez kötni, például: alvás után, vagy uzsonna után.

A gyerekek általában ügyesebben alkalmazkodnak, mint ahogy azt a szülők feltételeznék. De a beszokás feltételeit alapvetően a szülők határozzák meg a hozzáállásukkal. Ezért az a hatékonyabb, ha a szülő figyelme nem ragad le a környezeten, illetve a gyerek viselkedésének kontrollálásánál, hanem inkább önmagára irányul. Tehát például ha nagyon ellenáll a gyerek, nem érdemes hosszú meggyőző beszéddel rávenni, hogy márpedig milyen jó lesz ott neki. A figyelemelterelés hatásos lehet, illetve ilyen esetekben érdemes magunkba nézni! Vajon nem azt sugározzuk-e mi is: hogy nem akarjuk otthagyni a gyereket az óvodában, vagy nem vagyunk meggyőződve róla, hogy jó helyen van, és nem hiszünk benne igazán, hogy képes nélkülünk is létezni egy közösségben?

Az óvodába való beszokást követően újabb kihívást jelenthet a szülők számára, hogy a gyerek új szokásokat vesz fel, melyek nem mindig pozitív jellegűek. Ez egy természetes jelenség, mivel ebben a korban az utánzással történő tanulás dominál. Az újonnan felvett tevékenységeket, szokásokat a gyerekek próbálgatják, s ezt nem tudjuk szülőként megakadályozni. De a határokat világosan ki kell jelölni a gyerek számára, ami nem egyenlő azzal, ha pusztán tiltunk valamit.

Pozitív instrukciók megfogalmazásával hatékonyabban kompenzálhatjuk a gyerek újonnan felvett rossz szokásait. Ha például el kezd csúnyán beszélni, azt érdemes mondani, hogy „a mi családunkban nem szokás csúnyán beszélni”. Ha a gyerek elkezd dobálózni mindenféle tárggyal, akkor meg például azt mondhatjuk: „a labdát dobáld inkább, beletalálsz a kosárba?”. Hiba lehet, ha túl gyorsan várjuk a változást, azaz ha elmondjuk hétfőn, és kedden már elvárjuk, hogy ebben meg abban változzon a gyerek magatartása. A sürgetés nem jó, de az fontos, hogy a szülők folyamatosan „aláhúzzák”, kiemeljék a szabályokat a gyerek viselkedése kapcsán. És ne feledkezzünk meg a pozitív tevékenységek megerősítéséről sem!

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.