Sokan nem tudnak a cukorbetegségükről
- Dátum: 2016.11.30., 10:17
- cukorbetegség, életmód, étrend, inzulin, inzulinhiányos állapot, inzulinrezisztencia, megelőzés, tünetek, vércukorszint
Minden második ember nem tudja magáról, hogy cukorbeteg. A 2-es típusú cukorbetegség nagyon gyakori, és mivel alapvetően tünetmentes, fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Összeszedtük, mit érdemes tudni a cukorbetegségről, mire érdemes figyelni a betegség kapcsán, és melyek a megelőzés sarokpontjai.
Mi áll a betegség hátterében?
A vércukorszint legfőbb szabályozója az inzulin nevű hormon, melyet a hasnyálmirigyben lévő béta sejtek termelnek. Ha ezek a sejtek autoimmun folyamatok következtében elpusztulnak, akkor értelemszerűen egy inzulinhiányos állapot alakul ki. Ez a probléma áll fenn az 1-es típusú cukorbetegeknél, mely esetben leginkább a genetikai hajlamot, immunológiai fogékonyságot hangsúlyozzák a szakemberek a betegség kialakulásának hátterében.

A leggyakrabban azonban nem az inzulin hiánya a probléma, hanem az inzulinrezisztencia, vagyis hogy nem hat ez a hormon, nem szabályozza a vércukorszintünket. Ez leginkább helytelen életmódra visszavezethető probléma, melynek legfőbb kockázati tényezője az elhízás.
Melyek a legjellemzőbb tünetek?
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében meglehetősen erős tünetek jelentkezhetnek (pl.: komoly rosszullétek). A 2-es típusú cukorbetegségre azonban nem jellemzőek látványos tünetek, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk szűrővizsgálatokon. Összességében pedig a következő tünetek utalhatnak leginkább magas vércukorszintre: kínzó szomjúságérzet, fokozott éhségérzet, fogyás, levertség, száraz bőr.
Mi tehetünk a megelőzés érdekében, illetve hogyan tarthatjuk kordában gyógyszer nélkül vércukorszintünket?
Az életmód szerepe kulcsfontosságú mind a megelőzés, mind a kialakult betegség kezelése tekintetében. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása leginkább a helytelen, káros életmódhoz köthető, de éppen ezért sokszor egy megfelelő étrend betartása is elegendő, hogy kordában tartsuk a problémát.
Fontos látni, hogy egyébként az étrend ebben az esetben nem feltétlenül jelent komoly megvonásokkal járó táplálkozást. Szakemberek szerint a cukorbetegség kezeléséhez szükséges étrend, szinte megegyezik az (egészségünk megőrzése érdekében fontos) általában is követendőnek tekintett táplálkozási szokásokkal. Nyilván kulcsfontosságú, a szénhidrátbevitel időpontjainak szigorúbb nyomon követése, illetve mennyiségének szabályozása, korlátozása.
Megelőzés tekintetében a rendszeres mozgás (min. heti 3-5 alkalommal történő félórás edzés) mellett leginkább a cukor-, és a finomított liszt fogyasztásának korlátozása fontos. Mindez nem jelenti azt, hogy egy végletekig korlátozó, sanyargató étrendet kellene követni, inkább egy hosszútávon betartható, kiegyensúlyozott táplálkozást kell alatta érteni. Ennek fontosabb elemei: a napi 5-6 étkezés (kis adagok), sok zöldség fogyasztása, és a feldolgozott, cukrozott és tartósított élelmiszerek fogyasztásának csökkentése.
Milyen kockázatai lehetnek a cukorbetegségnek, ha nem ismerik fel és nem kezelik?
Az érrendszeren keresztül a magas vércukorszint komoly károsodást okozhat például a szemfenéki idegekben, a veseműködésben, valamint idegrendszeri szövődményei is lehetnek a betegségnek. 2-es típusú cukorbetegség esetében pedig minden olyan folyamatot, illetve betegséget felerősíthet a magas vércukorszint, amelyek előfordulása egyébként is felülreprezentált idősebb korban.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.