Sokan nem tudnak a cukorbetegségükről
- Dátum: 2016.11.30., 10:17
- cukorbetegség, életmód, étrend, inzulin, inzulinhiányos állapot, inzulinrezisztencia, megelőzés, tünetek, vércukorszint
Minden második ember nem tudja magáról, hogy cukorbeteg. A 2-es típusú cukorbetegség nagyon gyakori, és mivel alapvetően tünetmentes, fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Összeszedtük, mit érdemes tudni a cukorbetegségről, mire érdemes figyelni a betegség kapcsán, és melyek a megelőzés sarokpontjai.
Mi áll a betegség hátterében?
A vércukorszint legfőbb szabályozója az inzulin nevű hormon, melyet a hasnyálmirigyben lévő béta sejtek termelnek. Ha ezek a sejtek autoimmun folyamatok következtében elpusztulnak, akkor értelemszerűen egy inzulinhiányos állapot alakul ki. Ez a probléma áll fenn az 1-es típusú cukorbetegeknél, mely esetben leginkább a genetikai hajlamot, immunológiai fogékonyságot hangsúlyozzák a szakemberek a betegség kialakulásának hátterében.

A leggyakrabban azonban nem az inzulin hiánya a probléma, hanem az inzulinrezisztencia, vagyis hogy nem hat ez a hormon, nem szabályozza a vércukorszintünket. Ez leginkább helytelen életmódra visszavezethető probléma, melynek legfőbb kockázati tényezője az elhízás.
Melyek a legjellemzőbb tünetek?
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében meglehetősen erős tünetek jelentkezhetnek (pl.: komoly rosszullétek). A 2-es típusú cukorbetegségre azonban nem jellemzőek látványos tünetek, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk szűrővizsgálatokon. Összességében pedig a következő tünetek utalhatnak leginkább magas vércukorszintre: kínzó szomjúságérzet, fokozott éhségérzet, fogyás, levertség, száraz bőr.
Mi tehetünk a megelőzés érdekében, illetve hogyan tarthatjuk kordában gyógyszer nélkül vércukorszintünket?
Az életmód szerepe kulcsfontosságú mind a megelőzés, mind a kialakult betegség kezelése tekintetében. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása leginkább a helytelen, káros életmódhoz köthető, de éppen ezért sokszor egy megfelelő étrend betartása is elegendő, hogy kordában tartsuk a problémát.
Fontos látni, hogy egyébként az étrend ebben az esetben nem feltétlenül jelent komoly megvonásokkal járó táplálkozást. Szakemberek szerint a cukorbetegség kezeléséhez szükséges étrend, szinte megegyezik az (egészségünk megőrzése érdekében fontos) általában is követendőnek tekintett táplálkozási szokásokkal. Nyilván kulcsfontosságú, a szénhidrátbevitel időpontjainak szigorúbb nyomon követése, illetve mennyiségének szabályozása, korlátozása.
Megelőzés tekintetében a rendszeres mozgás (min. heti 3-5 alkalommal történő félórás edzés) mellett leginkább a cukor-, és a finomított liszt fogyasztásának korlátozása fontos. Mindez nem jelenti azt, hogy egy végletekig korlátozó, sanyargató étrendet kellene követni, inkább egy hosszútávon betartható, kiegyensúlyozott táplálkozást kell alatta érteni. Ennek fontosabb elemei: a napi 5-6 étkezés (kis adagok), sok zöldség fogyasztása, és a feldolgozott, cukrozott és tartósított élelmiszerek fogyasztásának csökkentése.
Milyen kockázatai lehetnek a cukorbetegségnek, ha nem ismerik fel és nem kezelik?
Az érrendszeren keresztül a magas vércukorszint komoly károsodást okozhat például a szemfenéki idegekben, a veseműködésben, valamint idegrendszeri szövődményei is lehetnek a betegségnek. 2-es típusú cukorbetegség esetében pedig minden olyan folyamatot, illetve betegséget felerősíthet a magas vércukorszint, amelyek előfordulása egyébként is felülreprezentált idősebb korban.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).