Sokan nem tudnak a cukorbetegségükről
- Dátum: 2016.11.30., 10:17
- cukorbetegség, életmód, étrend, inzulin, inzulinhiányos állapot, inzulinrezisztencia, megelőzés, tünetek, vércukorszint
Minden második ember nem tudja magáról, hogy cukorbeteg. A 2-es típusú cukorbetegség nagyon gyakori, és mivel alapvetően tünetmentes, fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Összeszedtük, mit érdemes tudni a cukorbetegségről, mire érdemes figyelni a betegség kapcsán, és melyek a megelőzés sarokpontjai.
Mi áll a betegség hátterében?
A vércukorszint legfőbb szabályozója az inzulin nevű hormon, melyet a hasnyálmirigyben lévő béta sejtek termelnek. Ha ezek a sejtek autoimmun folyamatok következtében elpusztulnak, akkor értelemszerűen egy inzulinhiányos állapot alakul ki. Ez a probléma áll fenn az 1-es típusú cukorbetegeknél, mely esetben leginkább a genetikai hajlamot, immunológiai fogékonyságot hangsúlyozzák a szakemberek a betegség kialakulásának hátterében.

A leggyakrabban azonban nem az inzulin hiánya a probléma, hanem az inzulinrezisztencia, vagyis hogy nem hat ez a hormon, nem szabályozza a vércukorszintünket. Ez leginkább helytelen életmódra visszavezethető probléma, melynek legfőbb kockázati tényezője az elhízás.
Melyek a legjellemzőbb tünetek?
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében meglehetősen erős tünetek jelentkezhetnek (pl.: komoly rosszullétek). A 2-es típusú cukorbetegségre azonban nem jellemzőek látványos tünetek, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk szűrővizsgálatokon. Összességében pedig a következő tünetek utalhatnak leginkább magas vércukorszintre: kínzó szomjúságérzet, fokozott éhségérzet, fogyás, levertség, száraz bőr.
Mi tehetünk a megelőzés érdekében, illetve hogyan tarthatjuk kordában gyógyszer nélkül vércukorszintünket?
Az életmód szerepe kulcsfontosságú mind a megelőzés, mind a kialakult betegség kezelése tekintetében. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása leginkább a helytelen, káros életmódhoz köthető, de éppen ezért sokszor egy megfelelő étrend betartása is elegendő, hogy kordában tartsuk a problémát.
Fontos látni, hogy egyébként az étrend ebben az esetben nem feltétlenül jelent komoly megvonásokkal járó táplálkozást. Szakemberek szerint a cukorbetegség kezeléséhez szükséges étrend, szinte megegyezik az (egészségünk megőrzése érdekében fontos) általában is követendőnek tekintett táplálkozási szokásokkal. Nyilván kulcsfontosságú, a szénhidrátbevitel időpontjainak szigorúbb nyomon követése, illetve mennyiségének szabályozása, korlátozása.
Megelőzés tekintetében a rendszeres mozgás (min. heti 3-5 alkalommal történő félórás edzés) mellett leginkább a cukor-, és a finomított liszt fogyasztásának korlátozása fontos. Mindez nem jelenti azt, hogy egy végletekig korlátozó, sanyargató étrendet kellene követni, inkább egy hosszútávon betartható, kiegyensúlyozott táplálkozást kell alatta érteni. Ennek fontosabb elemei: a napi 5-6 étkezés (kis adagok), sok zöldség fogyasztása, és a feldolgozott, cukrozott és tartósított élelmiszerek fogyasztásának csökkentése.
Milyen kockázatai lehetnek a cukorbetegségnek, ha nem ismerik fel és nem kezelik?
Az érrendszeren keresztül a magas vércukorszint komoly károsodást okozhat például a szemfenéki idegekben, a veseműködésben, valamint idegrendszeri szövődményei is lehetnek a betegségnek. 2-es típusú cukorbetegség esetében pedig minden olyan folyamatot, illetve betegséget felerősíthet a magas vércukorszint, amelyek előfordulása egyébként is felülreprezentált idősebb korban.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?
Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?