Kivel barátkozik a gyerekünk?
- Dátum: 2016.11.07., 10:25
- barát, gyerek, rossz társaság, szülő, tiltás
A legtöbb szülő számára kardinális kérdés, hogy gyereke milyen társaságba keveredik, főleg serdülőkorban. Ezért sok szülő igyekszik befolyásolni, meghatározni, hogy kivel barátkozzon a gyereke. De vajon szülőként, hogyan tudjuk ezt befolyásolni, illetve honnan tudjuk, hogy milyen barátra van szüksége gyerekünknek?
Leggyakrabban azt erőltetik a szülők, hogy gyerekük jó tanuló gyerekek társaságát keresse. De hiába, hiszen a barátság egy teljesen érzelmen alapuló választás, logikai érvekkel nem fogjuk tudni befolyásolni ezt a döntést. Legalábbis hatásos módon biztos nem. Nem jó szülői taktika a tiltás ebben az esetben sem, hiszen az általában csak azt eredményezi, hogy gyerekünk nem lesz velünk őszinte.
A barátság nagyon fontos kapcsolat, ezek a kölcsönösségen alapuló viszonyok 10 éves kor felett kezdenek kialakulni általában. A bandázás életkori sajátosság, amit szülőként direkt módon nem igazán tudunk irányítani.
Az alternatív programok kínálatával viszont tudjuk némileg terelgetni gyermekünket jobb társaság felé. Vagyis tudatosan kereshetünk különböző tematikus közösségeket számukra, például valamilyen sporthoz vagy hobbihoz kapcsolódóan. Ezáltal némileg meg tudjuk óvni gyerekünket a céltalan sodródástól, amely esetleg destruktív társaság irányába lökné idővel.
A szakemberek szerint sem célszerű direkt utasításokat megfogalmazni a gyerekek felé azzal kapcsolatban, hogy kivel kellene barátkozniuk. Inkább az elfogadás útját érdemes követni, ha kevésbé szimpatikus barátról is van szó, szülőként igyekezhetünk integrálni őt is a családi programokat illetően, így valamennyire ellenőrzésünk alatt tarthatjuk. A barát bevonása a családi programokba sokkal célravezetőbb szülői hozzáállás, mint a tiltás.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van
A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.