Betegen közösségben
- Dátum: 2016.10.24., 11:31
- beteg gyerek, fertőző betegség, közösség, láz
Örök körforgás a gyerek közösségekben, hogy a betegségek folyamatosan jelen vannak, valaki mindig beteg, és előbb utóbb mindenki elkapja az aktuális fertőzést közösségen belül.
Rossz szemmel nézzük azokat a szülőket, akik betegen is bölcsibe, oviba, iskolába viszik gyereküket, de más részről meg a munkáltatók egyáltalán nem nézik jó szemmel, ha a szülő rendszeresen táppénzre megy beteg gyereke miatt. Érthető, hogy a szülőnek munkavállalóként is kötelességei vannak, és nem egyszerű az élet minden területén megfelelni. Alapvetően mégsem jó döntés, ha gyerekünket betegen közösségbe visszük.

Sok szülő úgy gondolkodik, hogy enyhébb tünetek jelentkezésénél még nem érdemes felborítani a napirendet, ezért a gyerekeket orrfolyással, náthával, vagy akár hőemelkedés esetén is közösségbe viszik. Pedig a betegségek többsége a korai szakaszban az igazán fertőző, így egy vizes orrfolyás akár fertőzőbb lehet, mint egy régóta fennálló köhögéses betegség.
A közösség többi tagjával szemben sem fair, ha gyerekünket betegen visszük bölcsibe, oviba vagy iskolába, de a mi szempontunkból sem kifizetődő. A legyengült immunrendszer újabb fertőzés, és a betegség elhúzódásának kockázatát jelenti közösségben. Ezért még ha nem is lázas, látványosan beteg a gyerekünk, de levert, taknyos, esetleg hőemelkedése van, ne vigyük közösségbe! Hagyjuk, hogy kipihenje magát nyugodt körülmények között, és amennyiben a tünetek súlyosbodnak, forduljunk orvoshoz!
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.