Menü

A vesekövesség minden 20. embert érinthet

Hazánkban a húgyúti kövesség a népesség 5 százalékát érinti, és az esetek száma egyre nő, amiben a helytelen táplálkozás, az elégtelen folyadékbevitel, az elhízás és a mozgásszegény életmód nagy szerepet játszik. A betegség az érintettek több mint felénél pár éven belül kiújul, annak ellenére, hogy a vesekő sok esetben megelőzhető lenne – hívja fel a figyelmet a szeptember 26-30. között Európa-szerte megrendezett Európai Urológiai Hét kapcsán indított felvilágosító kampány keretében a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és a Szentkirályi Ásványvíz.

Magyarországon minden huszadik embernek lehet veseköve élete során, ami gyakori betegségnek számít: az urológiai osztályokon kezelt betegek 10-15 százalékát ilyen panaszokkal veszik fel. Többnyire középkorúaknál alakul ki, és a férfiakat háromszor gyakrabban érinti, mint a nőket. A vesekő kemény, kristályos anyagból áll, és többnyire kalcium-oxalát alkotja, amely kicsapódik a vizeletben. A kövek mérete az apró homokszemcsétől az akár a teljes vesemedencét kitöltő nagyságig terjedhet. Van, hogy a betegség nem okoz tüneteket, de többnyire heves, görcsös fájdalommal jár. A kisebb méretű kövek spontán kiürülhetnek a szervezetből, más esetben a kövek ultrahangos kőzúzással vagy műtéti beavatkozással távolíthatók el.

A betegség kialakulásának hátterében a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód – az elégtelen folyadékbevitel, a túlzott sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott fehérjebevitel. Bár az ezeken való változtatással a vesekő sok esetben megelőzhető lenne, a statisztikák szerint mégis minden második-harmadik esetben kiújul a betegség öt éven belül. A szeptember 26-30. között megrendezett Európai Urológia Hét kapcsán a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája indított felvilágosító kampány keretében hívja fel a közvélemény figyelmét az urológiai betegségek, és különösen a vesekő veszélyeire, a megelőzés lehetőségire, valamint a helyes táplálkozás és folyadékfogyasztás jelentőségére.

„A genetikai tényezők ellen nem tehetünk, de a mozgással megakadályozhatjuk a vizelet pangását, így máris sokat tettünk a megelőzésért, emellett arra is figyeljünk, hogy változatosan étkezzünk. Ez azért fontos, mert ha valamely anyagból a vese túl sokat választ ki, akkor az az oldatból kiválva elősegíti a vesekőképződést. Kevés sót fogyasszunk, és igyunk annyi folyadékot – lehetőség szerint vizet, teát, alacsonyabb ásványianyag-tartalmú ásványvizet – hogy kb. 2.5 liter vizeletet tudjunk kiválasztani naponta” – mondta el a megelőzés kapcsán Prof. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

10 megfontolandó jótanács a vesekő megelőzése érdekében:
1. Igyon naponta legalább 2 liter folyadékot. Heves izzadás, fokozott fizikai megterhelés, hasmenés vagy kánikula esetén növelje a folyadékbevitelt!
2. Igyon 2-3 óránként, a napi folyadékmennyiséget kisebb adagokra elosztva!
3. Lehetőség szerint hozzáadott cukrot és adalékanyagot nem tartalmazó folyadékot fogyasszon - elsősorban vizet, ami az összes bevitt folyadék nagyjából fele legyen.
4. Rendszeres fogyasztásra ideálisak az alacsony- és közepes ásványianyag-tartalmú vizek.
5. Tegye változatossá a folyadékfogyasztást! A víz mellett igyon gyógyteát, tejet!
6. Fogyasszon több friss gyümölcsöt, zöldséget!
7. Étrendje legyen mértéktartó és változatos, erre jó példa a mediterrán étrend. A napi ajánlott kalóriamennyiséget ne lépje túl, testtömeg-indexe (BMI)
20-25 között legyen!
8. Fehérjékből naponta testsúlykilogrammonként legfeljebb 0,8 - 1 grammot fogyasszon, ennek 25%-a legyen állati eredetű!
9. Csökkentse a bevitt só mennyiségét napi maximum 4-5 grammra, és figyeljen oda arra, hogy az ételek stabilizátorok, tartósítószerek, ízesítők és színezékek formájában is tartalmazhatnak sót!
10. Mozogjon rendszeresen, ez elősegíti, hogy a vizeletben kialakult kristályok kiürüljenek!

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.