Menü

A vesekövesség minden 20. embert érinthet

Hazánkban a húgyúti kövesség a népesség 5 százalékát érinti, és az esetek száma egyre nő, amiben a helytelen táplálkozás, az elégtelen folyadékbevitel, az elhízás és a mozgásszegény életmód nagy szerepet játszik. A betegség az érintettek több mint felénél pár éven belül kiújul, annak ellenére, hogy a vesekő sok esetben megelőzhető lenne – hívja fel a figyelmet a szeptember 26-30. között Európa-szerte megrendezett Európai Urológiai Hét kapcsán indított felvilágosító kampány keretében a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és a Szentkirályi Ásványvíz.

Magyarországon minden huszadik embernek lehet veseköve élete során, ami gyakori betegségnek számít: az urológiai osztályokon kezelt betegek 10-15 százalékát ilyen panaszokkal veszik fel. Többnyire középkorúaknál alakul ki, és a férfiakat háromszor gyakrabban érinti, mint a nőket. A vesekő kemény, kristályos anyagból áll, és többnyire kalcium-oxalát alkotja, amely kicsapódik a vizeletben. A kövek mérete az apró homokszemcsétől az akár a teljes vesemedencét kitöltő nagyságig terjedhet. Van, hogy a betegség nem okoz tüneteket, de többnyire heves, görcsös fájdalommal jár. A kisebb méretű kövek spontán kiürülhetnek a szervezetből, más esetben a kövek ultrahangos kőzúzással vagy műtéti beavatkozással távolíthatók el.

A betegség kialakulásának hátterében a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód – az elégtelen folyadékbevitel, a túlzott sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott fehérjebevitel. Bár az ezeken való változtatással a vesekő sok esetben megelőzhető lenne, a statisztikák szerint mégis minden második-harmadik esetben kiújul a betegség öt éven belül. A szeptember 26-30. között megrendezett Európai Urológia Hét kapcsán a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája indított felvilágosító kampány keretében hívja fel a közvélemény figyelmét az urológiai betegségek, és különösen a vesekő veszélyeire, a megelőzés lehetőségire, valamint a helyes táplálkozás és folyadékfogyasztás jelentőségére.

„A genetikai tényezők ellen nem tehetünk, de a mozgással megakadályozhatjuk a vizelet pangását, így máris sokat tettünk a megelőzésért, emellett arra is figyeljünk, hogy változatosan étkezzünk. Ez azért fontos, mert ha valamely anyagból a vese túl sokat választ ki, akkor az az oldatból kiválva elősegíti a vesekőképződést. Kevés sót fogyasszunk, és igyunk annyi folyadékot – lehetőség szerint vizet, teát, alacsonyabb ásványianyag-tartalmú ásványvizet – hogy kb. 2.5 liter vizeletet tudjunk kiválasztani naponta” – mondta el a megelőzés kapcsán Prof. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

10 megfontolandó jótanács a vesekő megelőzése érdekében:
1. Igyon naponta legalább 2 liter folyadékot. Heves izzadás, fokozott fizikai megterhelés, hasmenés vagy kánikula esetén növelje a folyadékbevitelt!
2. Igyon 2-3 óránként, a napi folyadékmennyiséget kisebb adagokra elosztva!
3. Lehetőség szerint hozzáadott cukrot és adalékanyagot nem tartalmazó folyadékot fogyasszon - elsősorban vizet, ami az összes bevitt folyadék nagyjából fele legyen.
4. Rendszeres fogyasztásra ideálisak az alacsony- és közepes ásványianyag-tartalmú vizek.
5. Tegye változatossá a folyadékfogyasztást! A víz mellett igyon gyógyteát, tejet!
6. Fogyasszon több friss gyümölcsöt, zöldséget!
7. Étrendje legyen mértéktartó és változatos, erre jó példa a mediterrán étrend. A napi ajánlott kalóriamennyiséget ne lépje túl, testtömeg-indexe (BMI)
20-25 között legyen!
8. Fehérjékből naponta testsúlykilogrammonként legfeljebb 0,8 - 1 grammot fogyasszon, ennek 25%-a legyen állati eredetű!
9. Csökkentse a bevitt só mennyiségét napi maximum 4-5 grammra, és figyeljen oda arra, hogy az ételek stabilizátorok, tartósítószerek, ízesítők és színezékek formájában is tartalmazhatnak sót!
10. Mozogjon rendszeresen, ez elősegíti, hogy a vizeletben kialakult kristályok kiürüljenek!

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.