Menü

Mennyit cukrot engedjünk a gyereknek?

A legújabb amerikai ajánlás szerint a 2 és 18 év közötti gyerekeknek napi 6 teáskanál hozzáadott cukornál nem kellene többet fogyasztaniuk. Ez nagyjából 100 kalóriának vagy 25 gramm cukornak felel meg.

A gyerekkori nagy mennyiségű cukorfogyasztás növeli az elhízás, inzulinrezisztencia, májbetegségek és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási kockázatát. Az új ajánlás szerkesztői abban reménykednek, hogy ez segíteni fog a szülőknek a gyermekük felelősségteljes gondozásában. A legtöbb szülőnek mindig nagy problémát jelent, hogy eldöntsék, mekkora cukorfogyasztást engedjenek meg a gyermekeiknek. Ez az ajánlás ebben segíthet.

A téma kutatása során több mint 100 tanulmányt és más forrásokból származó cukorfogyasztással kapcsolatos adatokat is elemeztek. Az analizálás során kiderült, hogy a gyermekek átlagosan több mint 25 gramm hozzáadott cukrot fogyasztanak naponta. Az ajánlás szerint ez a cukormennyiség a napi bevihető kalóriáknak kevesebb, mint 10%-át teszi ki.

Fontos megértenünk, hogy a hozzáadott cukor is számít. Ebbe beleszámít például a fruktóz vagy a méz, amelyet ételek és italok készítéséhez használunk, amit külön hozzáteszünk az ételhez vagy az italainkhoz. Néhány étel, amely hozzáadott cukrot tartalmaz: üdítőitalok, cukorkák, kekszek, sütemények, jégkrémek és tészták. Egy friss, teljes kiőrlésű sajttal töltött bagett nem tartalmaz hozzáadott cukrot, ezzel ellentétben egy gyorsfagyasztott fánk 25 grammnyi hozzáadott cukortartalommal rendelkezik. Egy tál müzli az összetételétől függően 1-12 grammnyit tartalmaz. Egy alacsony cukortartalmú, teljes kiőrlésű, egészséges reggeli egy kis gyümölccsel és egy pohár zsírszegény tejjel (ez el is hagyható, hiszen manapság felröppentek a tejjel kapcsolatos negatív hírek is) körülbelül 1 grammnyit tartalmaz ebből a cukorból.

Sajnos a cukor a gyerekek számára olyan, mint az alkohol sok felnőtt számára. Aktiválja az agy jutalmazó központját, és arra sarkall, hogy még többet és többet fogyasszunk belőle. Ez az új tudományos cikk – ahogy sok amerikai polgárt is rádöbbentett – minket is rávilágíthat arra, hogy a gyermekeink milyen sok cukrot fogyasztanak, így egyfajta „AHA élményként” élhetjük meg szülőként ezt a megközelítést. Ez segíteni fog abban, hogy a gyermekeinknek ne engedjünk meg olyan nagymértékű cukorfogyasztást, mint amilyet esetleg mi annak idején megengedhettünk magunknak, hiszen tudván, hogy szoros összefüggés van a cukorfogyasztás és a szívbetegségek kialakulási kockázata között, még inkább óvni szeretnénk őket.

Forrás: edition.cnn.com

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás

Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?