Menü

Tényleg születnek új idegsejtek az agyban? Hogyan?

Az idegsejtjeink (neuronok) legnagyobb része már a születésünk előtt kialakul, és ha életünk során megsérülnek, nem regenerálódnak. Van azonban egy agyi terület – az úgynevezett „fogazott agytekervény”, mely a hippokampusz része, és főleg az emlékezőképességhez van köze – és amely életünk előrehaladtával is képes új idegsejtek termelésére.

Ezek a sejtek idegi őssejtekből jönnek létre, és képesek a kognitív képességeink fenntartására, eddig azonban a kutatók sem tudták megmagyarázni azt, hogyan fejlődnek ezek a sejtek funkcionáló neuronokká. A rejtélyt az jelentette, hogy ezek az őssejtek nincsenek előre programozva arra, hogy idegsejtek legyenek, inkább asztrocitákká vagy oligodendrocitákká kellene fejlődniük, melyek a neuronok körül elhelyezkedő védő, támogató sejtek.

Ezidáig széles körben elfogadták, hogy az őssejtek nem szabályozzák a saját sorsukat, hanem a külső környezetük által meghatározott módon specifikus sejttípusokká lesznek. Egy újonnan megjelent tanulmány azonban nagy meglepetést hozott! Kiderült ugyanis, hogy a hippokampuszban lévő idegi őssejtek nagyon is képesek a sejtsors szabályozására, mondhatni ennek mesterei, és belső mechanizmusaikkal képesek irányítani a folyamatot, hogy ne asztrociták vagy oligodendrociták, hanem inkább idegsejtek legyenek. A vizsgálatok során olyan egerekkel dolgoztak, amelyeknek a hippokampuszban lévő őssejtjeikből hiányzott a Drosha nevű enzim, és azt találták, hogy így inkább oligodendrociták fejlődtek az őssejtekből, nem pedig neuronok.

Az enzim feladata, hogy egy bizonyos faktort szabályozzon az agyban – ez az NFIB, amely meghatározza, hogy az idegi őssejtek milyen típusú sejtté alakuljanak a fejlődésük során. Ez ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy az NFIB főszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az idegi őssejtek neuronok helyett inkább ilyen „támogató sejtekké” fejlődjenek, és a Drosha enzim ezt akadályozza meg azáltal, hogy gátolja az NFIB-t. A kísérleteket fordítva is megismételték, tehát olyan egereket tenyésztettek, melyekből hiányzott az NFIB, és arra jutottak, hogy ez visszaállította a képességet, miszerint az idegi őssejtek oligodendrociták helyett inkább funkcionáló neuronokká alakulnak. A neurogenezis – az idegi őssejtekből újonnan kialakuló neuronok – elengedhetetlen a kognitív funkció fenntartásához. A korral folyamatosan csökken ennek a mennyisége, ez valószínűleg összefügg a demencia kezdetével.

Ha megértjük hogyan működik a neuronok képződése, megtehetjük az első lépést afelé, hogy számos kognitív képességet érintő betegségre új kezelési módokat találjunk.

Forrás: www.iflscience.com

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Mi az a vasfelszívódási zavar?

A vas többsége a vékonybél első területein szívódik fel. Ha valami akadályozza ezeket a szakaszokat – például gyulladás, cöliákia, Crohn-betegség vagy gyomor-bypass műtét –, akkor kialakulhat felszívódási zavar, még akkor is, ha a táplálékkal elegendő vas jut be a szervezetbe. Mi az a vasfelszívódási zavar?

Kiszáradás – figyelj oda!

A nagy nyári melegben könnyű elfeledkezni arról, hogy eleget igyunk, mert elvonja figyelmünket például a strandolás, pedig a kiszáradás veszélyes sokszor fennáll.

Probiotikum, higiénia, és tudatosság a nyugodt utazásért

Napsütés, tengerpart, finom ételek – a nyaralás sokak számára a kikapcsolódás csúcspontja. Ám az élményt könnyen beárnyékolhatja egy kellemetlen gyomorrontás vagy hasmenés. Szerencsére némi tudatossággal megelőzhetjük, hogy a pihenés napjait a mosdóban töltsük.

Ne hagyjunk életet a forró járműben!

Nyáron a hőmérséklet akár percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet egy lezárt autó belsejében. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy figyelmetlenségből vagy pillanatnyi döntésből adódóan valaki gyermekét vagy háziállatát az autóban hagyja, amíg gyorsan elintéz valamit. Ez a „csak pár percre” hozzáállás azonban tragikus következményekkel járhat.