Tényleg születnek új idegsejtek az agyban? Hogyan?
- Dátum: 2016.09.07., 13:26
- agy, betegség, egészség, idegsejt, kezelés, kognitív, kutatás, mechanizmus, neuron, tudomány
Az idegsejtjeink (neuronok) legnagyobb része már a születésünk előtt kialakul, és ha életünk során megsérülnek, nem regenerálódnak. Van azonban egy agyi terület – az úgynevezett „fogazott agytekervény”, mely a hippokampusz része, és főleg az emlékezőképességhez van köze – és amely életünk előrehaladtával is képes új idegsejtek termelésére.
Ezek a sejtek idegi őssejtekből jönnek létre, és képesek a kognitív képességeink fenntartására, eddig azonban a kutatók sem tudták megmagyarázni azt, hogyan fejlődnek ezek a sejtek funkcionáló neuronokká. A rejtélyt az jelentette, hogy ezek az őssejtek nincsenek előre programozva arra, hogy idegsejtek legyenek, inkább asztrocitákká vagy oligodendrocitákká kellene fejlődniük, melyek a neuronok körül elhelyezkedő védő, támogató sejtek.

Ezidáig széles körben elfogadták, hogy az őssejtek nem szabályozzák a saját sorsukat, hanem a külső környezetük által meghatározott módon specifikus sejttípusokká lesznek. Egy újonnan megjelent tanulmány azonban nagy meglepetést hozott! Kiderült ugyanis, hogy a hippokampuszban lévő idegi őssejtek nagyon is képesek a sejtsors szabályozására, mondhatni ennek mesterei, és belső mechanizmusaikkal képesek irányítani a folyamatot, hogy ne asztrociták vagy oligodendrociták, hanem inkább idegsejtek legyenek. A vizsgálatok során olyan egerekkel dolgoztak, amelyeknek a hippokampuszban lévő őssejtjeikből hiányzott a Drosha nevű enzim, és azt találták, hogy így inkább oligodendrociták fejlődtek az őssejtekből, nem pedig neuronok.

Az enzim feladata, hogy egy bizonyos faktort szabályozzon az agyban – ez az NFIB, amely meghatározza, hogy az idegi őssejtek milyen típusú sejtté alakuljanak a fejlődésük során. Ez ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy az NFIB főszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az idegi őssejtek neuronok helyett inkább ilyen „támogató sejtekké” fejlődjenek, és a Drosha enzim ezt akadályozza meg azáltal, hogy gátolja az NFIB-t. A kísérleteket fordítva is megismételték, tehát olyan egereket tenyésztettek, melyekből hiányzott az NFIB, és arra jutottak, hogy ez visszaállította a képességet, miszerint az idegi őssejtek oligodendrociták helyett inkább funkcionáló neuronokká alakulnak. A neurogenezis – az idegi őssejtekből újonnan kialakuló neuronok – elengedhetetlen a kognitív funkció fenntartásához. A korral folyamatosan csökken ennek a mennyisége, ez valószínűleg összefügg a demencia kezdetével.
Ha megértjük hogyan működik a neuronok képződése, megtehetjük az első lépést afelé, hogy számos kognitív képességet érintő betegségre új kezelési módokat találjunk.
Forrás: www.iflscience.com
Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?
Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?
7 gyógyszermentes tipp a megfázás kezelésére
A hidegebb hónapokban szinte elkerülhetetlen, hogy időről időre utolérjen bennünket egy kellemetlen megfázás. Az orrdugulás, a torokkaparás, a köhögés és az általános rossz közérzet akár napokra is megnehezítheti a mindennapokat. Bár a náthát okozó vírusokat nem lehet néhány nap alatt egyszerűen eltüntetni, a tünetek enyhítésére számos gyógyszermentes módszer létezik.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.