Menü

Tényleg születnek új idegsejtek az agyban? Hogyan?

Az idegsejtjeink (neuronok) legnagyobb része már a születésünk előtt kialakul, és ha életünk során megsérülnek, nem regenerálódnak. Van azonban egy agyi terület – az úgynevezett „fogazott agytekervény”, mely a hippokampusz része, és főleg az emlékezőképességhez van köze – és amely életünk előrehaladtával is képes új idegsejtek termelésére.

Ezek a sejtek idegi őssejtekből jönnek létre, és képesek a kognitív képességeink fenntartására, eddig azonban a kutatók sem tudták megmagyarázni azt, hogyan fejlődnek ezek a sejtek funkcionáló neuronokká. A rejtélyt az jelentette, hogy ezek az őssejtek nincsenek előre programozva arra, hogy idegsejtek legyenek, inkább asztrocitákká vagy oligodendrocitákká kellene fejlődniük, melyek a neuronok körül elhelyezkedő védő, támogató sejtek.

Ezidáig széles körben elfogadták, hogy az őssejtek nem szabályozzák a saját sorsukat, hanem a külső környezetük által meghatározott módon specifikus sejttípusokká lesznek. Egy újonnan megjelent tanulmány azonban nagy meglepetést hozott! Kiderült ugyanis, hogy a hippokampuszban lévő idegi őssejtek nagyon is képesek a sejtsors szabályozására, mondhatni ennek mesterei, és belső mechanizmusaikkal képesek irányítani a folyamatot, hogy ne asztrociták vagy oligodendrociták, hanem inkább idegsejtek legyenek. A vizsgálatok során olyan egerekkel dolgoztak, amelyeknek a hippokampuszban lévő őssejtjeikből hiányzott a Drosha nevű enzim, és azt találták, hogy így inkább oligodendrociták fejlődtek az őssejtekből, nem pedig neuronok.

Az enzim feladata, hogy egy bizonyos faktort szabályozzon az agyban – ez az NFIB, amely meghatározza, hogy az idegi őssejtek milyen típusú sejtté alakuljanak a fejlődésük során. Ez ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy az NFIB főszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az idegi őssejtek neuronok helyett inkább ilyen „támogató sejtekké” fejlődjenek, és a Drosha enzim ezt akadályozza meg azáltal, hogy gátolja az NFIB-t. A kísérleteket fordítva is megismételték, tehát olyan egereket tenyésztettek, melyekből hiányzott az NFIB, és arra jutottak, hogy ez visszaállította a képességet, miszerint az idegi őssejtek oligodendrociták helyett inkább funkcionáló neuronokká alakulnak. A neurogenezis – az idegi őssejtekből újonnan kialakuló neuronok – elengedhetetlen a kognitív funkció fenntartásához. A korral folyamatosan csökken ennek a mennyisége, ez valószínűleg összefügg a demencia kezdetével.

Ha megértjük hogyan működik a neuronok képződése, megtehetjük az első lépést afelé, hogy számos kognitív képességet érintő betegségre új kezelési módokat találjunk.

Forrás: www.iflscience.com

Fakó arcbőr, sápadt arcszín, napfényszegény környezet

A saját bőrünkön egy idő után látjuk az otthoni lét következményeit, s most nem arra gondolok, hogy „mindmeghalunk”, mert zárva a szépségszalon, meg nincs körmös, csupán arra gondolok, hogy a friss levegő, a napfény, a D vitamin hiánya bizony meglátszik az arcbőrön. Két hét után fura a tükörkép.

Csinálj edzősarkot otthon!

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy saját, jól felszerelt konditeremmel rendelkezzen otthon, azonban mini torna-sarkot, edző-részt leválaszthatunk valamelyik helyiségből!

Gyógyteák, a természet kincsei

A gyógyteák pozitív hatása már régóta ismert. Amikor betegek vagyunk, vagy bármilyen kisebb egészségügyi panaszunk van egy jól kiválasztott teafű is sokat segíthet!


Erősítsük a tüdőnket

A tüdő nemcsak abban játszik létfontosságú szerepet, hogy a sejtjetinket elláthassuk az élethez nélkülözhetetlen oxigénnel, de abban is, hogy a káros méreganyagoktól, így a széndioxidtól megszabaduljunk. A szennyezett levegő miatt azonban a tüdőnknek a szokásosnál is keményebben kell dolgoznia.

Koffeintúladagolás

A hirtelen koffeinmegvonás sem jó, de a túlzásba vitt koffeinfogyasztás sem. Koffein túladagoláson a napi 600 mg-ot meghaladó koffeinfogyasztást értjük, ami napi pár kávéval, csokival, vagy kólával hamar elérhető. Mi történik ilyenkor, s milyen tünetek jelzik, hogy sok volt a pörgető?