Le az elavult teóriával: a vaj igenis egészséges!
- Dátum: 2016.09.02., 08:20
- ajánlás, cukorbetegség, diéta, egészség, érrendszer, étkezés, irányelv, kutatás, szívbetegség, tudomány, vaj
Évtizedek óta különböző támadások érik a vajat. Ezek a támadások azonban lassan hitelüket veszítik. A legújabb kutatások szerint a vaj fogyasztása nem növeli a szívbetegségek, az agyvérzés és a cukorbetegség kialakulási kockázatát.
A kutatók több tanulmány eredményeit együttesen vizsgálták meg, és azt fedezték fel, hogy ha valaki napi 14 g vajat fogyaszt (ez körülbelül egy evőkanálnyi), annak nagyon kicsi vagy nincs hatása a fent említett betegségek kialakulására. Sőt, úgy tűnik a cukorbetegség kialakulásával szemben még enyhe védő szerepe is van.
A kutatócsoport 9 különböző adatbázisból nyerte az adatokat, és a következő kimeneteleket vizsgálta: halál, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség. Ez valószínűleg nem az első ilyen tanulmány, melyben próbálják megdönteni az általános elképzelést, miszerint a telített zsírok károsak az emberi szervezet számára.
Korábban:
Az 1980-as évekből származó ajánlások alkalmazásakor nem voltak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a vaj káros hatással bír. A szívbetegség és a telített zsírok közötti kapcsolat nem került bebizonyításra. A valódi problémát a transzzsírok jelentik.
Alaperedmények:
Az elemzésben résztvevő tanulmányoknak 636 ezer résztvevője volt. Az átlagéletkor 44 és 71 év közé esett. Az átlagos vajfogyasztás napi 4,5 és 46 g közé esett. Az elemzés során nem találtak bizonyítékot a vajfogyasztás és a halál, valamint a szív- és érrendszeri betegségek között. Azt fedezték fel viszont, hogy minden további 14 g-nyi vaj 1%-kal növelte az elhalálozási kockázatot. Ebben az adatban viszont nem szabad túlságosan megbíznunk, mivel a statisztikai elemzés során határértéket kaptak, ami azt jelenti, hogy a kapott bizonyíték nem minősíthető jónak, így előfordulhat, hogy egyáltalán nem is létezik semmilyen kapcsolat. A vajfogyasztás nem növelte a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az agyvérzés kialakulási kockázatát. A II-es típusú cukorbetegséggel szemben azonban védő hatással bírt, ugyanis minden 14 g-nyi vaj 4%-kal csökkentette a betegség kialakulási kockázatát.
Az eredmények értelmezése
A szakemberek szerint a vaj, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegség kialakulása közötti kapcsolat nagyon kicsi vagy semleges. Ezek az eredmények nem támasztják alá azokat az étkezési irányelveket, amelyek szerint csökkenteni kellene a vajfogyasztást.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.