Menü

Le az elavult teóriával: a vaj igenis egészséges!

Évtizedek óta különböző támadások érik a vajat. Ezek a támadások azonban lassan hitelüket veszítik. A legújabb kutatások szerint a vaj fogyasztása nem növeli a szívbetegségek, az agyvérzés és a cukorbetegség kialakulási kockázatát.

A kutatók több tanulmány eredményeit együttesen vizsgálták meg, és azt fedezték fel, hogy ha valaki napi 14 g vajat fogyaszt (ez körülbelül egy evőkanálnyi), annak nagyon kicsi vagy nincs hatása a fent említett betegségek kialakulására. Sőt, úgy tűnik a cukorbetegség kialakulásával szemben még enyhe védő szerepe is van.

A kutatócsoport 9 különböző adatbázisból nyerte az adatokat, és a következő kimeneteleket vizsgálta: halál, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség. Ez valószínűleg nem az első ilyen tanulmány, melyben próbálják megdönteni az általános elképzelést, miszerint a telített zsírok károsak az emberi szervezet számára.

Korábban:

Az 1980-as évekből származó ajánlások alkalmazásakor nem voltak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a vaj káros hatással bír. A szívbetegség és a telített zsírok közötti kapcsolat nem került bebizonyításra. A valódi problémát a transzzsírok jelentik.

Alaperedmények:

Az elemzésben résztvevő tanulmányoknak 636 ezer résztvevője volt. Az átlagéletkor 44 és 71 év közé esett. Az átlagos vajfogyasztás napi 4,5 és 46 g közé esett. Az elemzés során nem találtak bizonyítékot a vajfogyasztás és a halál, valamint a szív- és érrendszeri betegségek között. Azt fedezték fel viszont, hogy minden további 14 g-nyi vaj 1%-kal növelte az elhalálozási kockázatot. Ebben az adatban viszont nem szabad túlságosan megbíznunk, mivel a statisztikai elemzés során határértéket kaptak, ami azt jelenti, hogy a kapott bizonyíték nem minősíthető jónak, így előfordulhat, hogy egyáltalán nem is létezik semmilyen kapcsolat. A vajfogyasztás nem növelte a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az agyvérzés kialakulási kockázatát. A II-es típusú cukorbetegséggel szemben azonban védő hatással bírt, ugyanis minden 14 g-nyi vaj 4%-kal csökkentette a betegség kialakulási kockázatát.

Az eredmények értelmezése

A szakemberek szerint a vaj, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegség kialakulása közötti kapcsolat nagyon kicsi vagy semleges. Ezek az eredmények nem támasztják alá azokat az étkezési irányelveket, amelyek szerint csökkenteni kellene a vajfogyasztást.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.