Menü

Ősszel folytatódnak a Boldogságórák

Szeptembertől újra elindul a Boldogságóra program, amely az előző tanévben több mint 6000 gyermeknek segített nyitottabbá és elfogadóbbá válni. A Bagdi Bella által életre hívott projekt célja, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára. A most induló, harmadik évadhoz Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott.

Több mint 1500 pedagógus segítségével több mint 6000 gyermek kapott eddig lehetőséget arra, hogy részt vegyen a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézetének 10 hónapos Boldogságóra programjában. A projekt szeptembertől immár a harmadik évadával folytatódik, számos kiemelt céllal: szeretnék minél több magyarországi és határon túli magyar intézményben megismertetni, elindítani a projektet, emellett kiépíteni a Boldog Iskolák hálózatát, szakmai támogatást nyújtva a résztvevő intézményeknek.

A Boldog Iskola címre pályázók száma folyamatosan nő, és egyre több határon túli intézmény is szeretné kiérdemelni az igazoló oklevelet. A boldogságórát oktató pedagógusok szerint a résztvevő gyerekeknek javultak a társas kapcsolataik, csökkent a szorongásuk, nőtt a teljesítményük és a pozitív változást a szülők is észreveszik otthon.

Erdélyben Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott a kezdeményezéshez, így szeptembertől a gyermekotthonokban a Jobb Veled a Világ Alapítvány jóvoltából boldogságórán vehetnek részt a gyerekek, akiknek a fejlődését az év során az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományosan is mérni fogja Prof. Oláh Attila vezetésével. A Boldogságórákhoz csatlakozó Böjte Csaba a cselekvő szeretetet tartja legfontosabbnak, amely tökéletesen megjelenik a program szellemiségében is.

„Számunkra nem elég az Isten hajdani nagy tetteit csodálni, nekünk ma is a hozzánk szóló élő Isten akaratát kell teljesítenünk, ahogy Ferenc pápa mondja: tovább kell írjuk Isten örök evangéliumát! Életünkkel láthatóvá kell tegyük, hogy Krisztus ma, a XXI. században is általunk, a marék porból született botladozó gyermekei által is képes bölcsen a teremtés művét tovább vinni, szép világunkat kibontakoztatni gondviselő, irgalmas szeretetével!” – mondta Böjte Csaba.

Bagdi Bella életmódfejlesztő énekesnő, tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke szerint a gyakorlatias, kellemes és tartalmas élet elsajátításához szükséges játékos fizikai tevékenységek, pozitív szülői és nevelői megerősítés, az örömteli elfoglaltságokra való szoktatás nem várathat magára. „A jövő kiegyensúlyozott, sikeres és elégedett generációja most fejlődik. Természetesen nem az a célunk, hogy problémamentes életmodellt állítsunk a fiatalok elé, de adhatunk egy vezérfonalat ahhoz, hogy könnyebben birkózzanak meg a nehézségekkel, ne ijedjenek meg a kihívásoktól. A foglalkozások lényege a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemléletre való képesség elsajátítása" – hangsúlyozta a szakember.

Az előző tanévben, az órákon részt vevő 3. 4. és 5. osztályos tanulókkal végzett felmérések a pedagógusok tapasztalatain túl, nemrégiben tudományosan is alátámasztották: a programba bevont gyerekek nyitottabbaknak, érdeklődőbbeknek és kreatívabbaknak mutatkoztak, mint a kontrollcsoport-beli társaik. Kiderült továbbá: a 10 hónapos ingyenesen is elérhető program gyakorlatai erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást és a gyerekek Boldogságórákon megélt flow-élmény gyakorisága szignifikánsan magasabb a hagyományos tantárgyak (matematika, irodalom, technika) óráin általuk megélt flow-élmény gyakoriságnál. A boldogság tehát tanítható, amelyet a Boldogságórák és fejlesztő programok keretében érdemes lenne mind a közoktatás mind a felnőttoktatás részévé tenni.

További információk a programmal kapcsolatban, amelyre szeptember végéig lehet jelentkezni a www.boldogsagora.hu és a www.boldogiskola.hu oldalakon találhatók.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.