Menü

Ősszel folytatódnak a Boldogságórák

Szeptembertől újra elindul a Boldogságóra program, amely az előző tanévben több mint 6000 gyermeknek segített nyitottabbá és elfogadóbbá válni. A Bagdi Bella által életre hívott projekt célja, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára. A most induló, harmadik évadhoz Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott.

Több mint 1500 pedagógus segítségével több mint 6000 gyermek kapott eddig lehetőséget arra, hogy részt vegyen a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézetének 10 hónapos Boldogságóra programjában. A projekt szeptembertől immár a harmadik évadával folytatódik, számos kiemelt céllal: szeretnék minél több magyarországi és határon túli magyar intézményben megismertetni, elindítani a projektet, emellett kiépíteni a Boldog Iskolák hálózatát, szakmai támogatást nyújtva a résztvevő intézményeknek.

A Boldog Iskola címre pályázók száma folyamatosan nő, és egyre több határon túli intézmény is szeretné kiérdemelni az igazoló oklevelet. A boldogságórát oktató pedagógusok szerint a résztvevő gyerekeknek javultak a társas kapcsolataik, csökkent a szorongásuk, nőtt a teljesítményük és a pozitív változást a szülők is észreveszik otthon.

Erdélyben Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott a kezdeményezéshez, így szeptembertől a gyermekotthonokban a Jobb Veled a Világ Alapítvány jóvoltából boldogságórán vehetnek részt a gyerekek, akiknek a fejlődését az év során az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományosan is mérni fogja Prof. Oláh Attila vezetésével. A Boldogságórákhoz csatlakozó Böjte Csaba a cselekvő szeretetet tartja legfontosabbnak, amely tökéletesen megjelenik a program szellemiségében is.

„Számunkra nem elég az Isten hajdani nagy tetteit csodálni, nekünk ma is a hozzánk szóló élő Isten akaratát kell teljesítenünk, ahogy Ferenc pápa mondja: tovább kell írjuk Isten örök evangéliumát! Életünkkel láthatóvá kell tegyük, hogy Krisztus ma, a XXI. században is általunk, a marék porból született botladozó gyermekei által is képes bölcsen a teremtés művét tovább vinni, szép világunkat kibontakoztatni gondviselő, irgalmas szeretetével!” – mondta Böjte Csaba.

Bagdi Bella életmódfejlesztő énekesnő, tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke szerint a gyakorlatias, kellemes és tartalmas élet elsajátításához szükséges játékos fizikai tevékenységek, pozitív szülői és nevelői megerősítés, az örömteli elfoglaltságokra való szoktatás nem várathat magára. „A jövő kiegyensúlyozott, sikeres és elégedett generációja most fejlődik. Természetesen nem az a célunk, hogy problémamentes életmodellt állítsunk a fiatalok elé, de adhatunk egy vezérfonalat ahhoz, hogy könnyebben birkózzanak meg a nehézségekkel, ne ijedjenek meg a kihívásoktól. A foglalkozások lényege a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemléletre való képesség elsajátítása" – hangsúlyozta a szakember.

Az előző tanévben, az órákon részt vevő 3. 4. és 5. osztályos tanulókkal végzett felmérések a pedagógusok tapasztalatain túl, nemrégiben tudományosan is alátámasztották: a programba bevont gyerekek nyitottabbaknak, érdeklődőbbeknek és kreatívabbaknak mutatkoztak, mint a kontrollcsoport-beli társaik. Kiderült továbbá: a 10 hónapos ingyenesen is elérhető program gyakorlatai erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást és a gyerekek Boldogságórákon megélt flow-élmény gyakorisága szignifikánsan magasabb a hagyományos tantárgyak (matematika, irodalom, technika) óráin általuk megélt flow-élmény gyakoriságnál. A boldogság tehát tanítható, amelyet a Boldogságórák és fejlesztő programok keretében érdemes lenne mind a közoktatás mind a felnőttoktatás részévé tenni.

További információk a programmal kapcsolatban, amelyre szeptember végéig lehet jelentkezni a www.boldogsagora.hu és a www.boldogiskola.hu oldalakon találhatók.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?