Menü

Ősszel folytatódnak a Boldogságórák

Szeptembertől újra elindul a Boldogságóra program, amely az előző tanévben több mint 6000 gyermeknek segített nyitottabbá és elfogadóbbá válni. A Bagdi Bella által életre hívott projekt célja, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára. A most induló, harmadik évadhoz Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott.

Több mint 1500 pedagógus segítségével több mint 6000 gyermek kapott eddig lehetőséget arra, hogy részt vegyen a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézetének 10 hónapos Boldogságóra programjában. A projekt szeptembertől immár a harmadik évadával folytatódik, számos kiemelt céllal: szeretnék minél több magyarországi és határon túli magyar intézményben megismertetni, elindítani a projektet, emellett kiépíteni a Boldog Iskolák hálózatát, szakmai támogatást nyújtva a résztvevő intézményeknek.

A Boldog Iskola címre pályázók száma folyamatosan nő, és egyre több határon túli intézmény is szeretné kiérdemelni az igazoló oklevelet. A boldogságórát oktató pedagógusok szerint a résztvevő gyerekeknek javultak a társas kapcsolataik, csökkent a szorongásuk, nőtt a teljesítményük és a pozitív változást a szülők is észreveszik otthon.

Erdélyben Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is csatlakozott a kezdeményezéshez, így szeptembertől a gyermekotthonokban a Jobb Veled a Világ Alapítvány jóvoltából boldogságórán vehetnek részt a gyerekek, akiknek a fejlődését az év során az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományosan is mérni fogja Prof. Oláh Attila vezetésével. A Boldogságórákhoz csatlakozó Böjte Csaba a cselekvő szeretetet tartja legfontosabbnak, amely tökéletesen megjelenik a program szellemiségében is.

„Számunkra nem elég az Isten hajdani nagy tetteit csodálni, nekünk ma is a hozzánk szóló élő Isten akaratát kell teljesítenünk, ahogy Ferenc pápa mondja: tovább kell írjuk Isten örök evangéliumát! Életünkkel láthatóvá kell tegyük, hogy Krisztus ma, a XXI. században is általunk, a marék porból született botladozó gyermekei által is képes bölcsen a teremtés művét tovább vinni, szép világunkat kibontakoztatni gondviselő, irgalmas szeretetével!” – mondta Böjte Csaba.

Bagdi Bella életmódfejlesztő énekesnő, tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke szerint a gyakorlatias, kellemes és tartalmas élet elsajátításához szükséges játékos fizikai tevékenységek, pozitív szülői és nevelői megerősítés, az örömteli elfoglaltságokra való szoktatás nem várathat magára. „A jövő kiegyensúlyozott, sikeres és elégedett generációja most fejlődik. Természetesen nem az a célunk, hogy problémamentes életmodellt állítsunk a fiatalok elé, de adhatunk egy vezérfonalat ahhoz, hogy könnyebben birkózzanak meg a nehézségekkel, ne ijedjenek meg a kihívásoktól. A foglalkozások lényege a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemléletre való képesség elsajátítása" – hangsúlyozta a szakember.

Az előző tanévben, az órákon részt vevő 3. 4. és 5. osztályos tanulókkal végzett felmérések a pedagógusok tapasztalatain túl, nemrégiben tudományosan is alátámasztották: a programba bevont gyerekek nyitottabbaknak, érdeklődőbbeknek és kreatívabbaknak mutatkoztak, mint a kontrollcsoport-beli társaik. Kiderült továbbá: a 10 hónapos ingyenesen is elérhető program gyakorlatai erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást és a gyerekek Boldogságórákon megélt flow-élmény gyakorisága szignifikánsan magasabb a hagyományos tantárgyak (matematika, irodalom, technika) óráin általuk megélt flow-élmény gyakoriságnál. A boldogság tehát tanítható, amelyet a Boldogságórák és fejlesztő programok keretében érdemes lenne mind a közoktatás mind a felnőttoktatás részévé tenni.

További információk a programmal kapcsolatban, amelyre szeptember végéig lehet jelentkezni a www.boldogsagora.hu és a www.boldogiskola.hu oldalakon találhatók.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Amikor a gyerek felvételizik, de a szülő sem tud aludni

Este van. A gyerek már lefeküdt, de a szülő még mindig a felvételi tájékoztatót böngészi. Melyik iskola legyen az első? Hány pont kellhet? Mi történik, ha nem sikerül olyan jól a matematika? Vajon jó döntés lenne a gimnázium, vagy inkább egy technikum? És a legnagyobb kérdés: mi lesz, ha nem veszik fel?