Menü

Mi az a sok piros folt az olimpiai sportolókon?

Most ért véget a 2016-os riói olimpia, miközben felmerült egy kérdés a sportrajongók körében, figyelve a versenyzőket. Vajon mik azok a piros foltok a sportolók testén?

Michael Phelps, aki 23 olimpiai aranyérem tulajdonosa, ezekkel a piros szeretetharapásokkal a testén jelent meg. Az éles szeműek azóta számos más úszón és tornászon felfedezhették ezeket a pöttyöket. Egyes viccelődő pletykák szerint Phelps mindössze elaludt a saját érmein, és ez eredményezte a foltokat a testén. Valójában azonban ez egy ősi technika, amit ismertebb nevén köpölyözésnek hívnak. Ilyenkor rendszerint felmelegített üvegköpölyöket helyeznek a bőrre, ami egyfajta szívó hatást fejt ki, így növeli a bőr véráramlását.

Egyes teóriák szerint csökkenti a fájdalmat. A színes foltok a szívó hatás következtében alakulnak ki, amely a bőr felszíne alatti vérerek szakadását okozza. Az amerikai sportolók nagy része esküszik erre a módszerre, ezért az edzések után ezzel enyhítik izomfájdalmaikat. Az amerikai csapat tagja, Alex Naddour nyilatkozata szerint ez a titka annak, hogy az elmúlt egy évben egészséges maradt. Alex szerint a módszer jobb mindennél, mint amire valaha pénzt költött.

Korábban a hollywoodi hírességek körében is népszerűvé vált a technika, így például Gwyneth Paltrow, Victoria Beckham és Jennifer Aniston is beleszerettek. Tudományos bizonyíték egyelőre kevés áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, és az orvosok természetesen mindenfélének nevezik, az áltudományostól kezdve a nevetségesen keresztül a teljesen valószínűtlenig. Még azt is megkockáztatják, hogy ez megint csak egy újabb módja a gazdag és befolyásolható emberek átverésének. David Colquhoun, a University College London farmakológiai professzora szerint semmi tudomány nem áll a köpölyözés hátterében, igaz van néhány bizonytalan elvi kapcsolata az akupunktúrával. Colquhoun szerint a ráfordított idő csak elfecsérelt, és a sportolóknak semmi előnyük nem származik a köpölyözésből.

Azért ne rugaszkodjunk el ennyire, tapasztaljuk meg, hogy ránk milyen hatással van a köpölyözés, és azután döntsünk!

Forrás: www.iflscience.com

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.

Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?

A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?

Így takaríts, ha beteg van a családban

Minden családba beköszönnek a betegségek, főleg ott, ahol közösségbe járó gyermek is van. Adok néhány tippet, hogy mit és hogyan takaríts ilyenkor.