Mi az a sok piros folt az olimpiai sportolókon?
- Dátum: 2016.08.23., 20:21
- 2016, bizonyíték, edzés, egészség, fájdalom, folt, köpölyözés, módszer, olimpia, Rio, tudomány
Most ért véget a 2016-os riói olimpia, miközben felmerült egy kérdés a sportrajongók körében, figyelve a versenyzőket. Vajon mik azok a piros foltok a sportolók testén?
Michael Phelps, aki 23 olimpiai aranyérem tulajdonosa, ezekkel a piros szeretetharapásokkal a testén jelent meg. Az éles szeműek azóta számos más úszón és tornászon felfedezhették ezeket a pöttyöket. Egyes viccelődő pletykák szerint Phelps mindössze elaludt a saját érmein, és ez eredményezte a foltokat a testén. Valójában azonban ez egy ősi technika, amit ismertebb nevén köpölyözésnek hívnak. Ilyenkor rendszerint felmelegített üvegköpölyöket helyeznek a bőrre, ami egyfajta szívó hatást fejt ki, így növeli a bőr véráramlását.
Egyes teóriák szerint csökkenti a fájdalmat. A színes foltok a szívó hatás következtében alakulnak ki, amely a bőr felszíne alatti vérerek szakadását okozza. Az amerikai sportolók nagy része esküszik erre a módszerre, ezért az edzések után ezzel enyhítik izomfájdalmaikat. Az amerikai csapat tagja, Alex Naddour nyilatkozata szerint ez a titka annak, hogy az elmúlt egy évben egészséges maradt. Alex szerint a módszer jobb mindennél, mint amire valaha pénzt költött.
Korábban a hollywoodi hírességek körében is népszerűvé vált a technika, így például Gwyneth Paltrow, Victoria Beckham és Jennifer Aniston is beleszerettek. Tudományos bizonyíték egyelőre kevés áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, és az orvosok természetesen mindenfélének nevezik, az áltudományostól kezdve a nevetségesen keresztül a teljesen valószínűtlenig. Még azt is megkockáztatják, hogy ez megint csak egy újabb módja a gazdag és befolyásolható emberek átverésének. David Colquhoun, a University College London farmakológiai professzora szerint semmi tudomány nem áll a köpölyözés hátterében, igaz van néhány bizonytalan elvi kapcsolata az akupunktúrával. Colquhoun szerint a ráfordított idő csak elfecsérelt, és a sportolóknak semmi előnyük nem származik a köpölyözésből.
Azért ne rugaszkodjunk el ennyire, tapasztaljuk meg, hogy ránk milyen hatással van a köpölyözés, és azután döntsünk!
Forrás: www.iflscience.com
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.