Mi az a sok piros folt az olimpiai sportolókon?

Most ért véget a 2016-os riói olimpia, miközben felmerült egy kérdés a sportrajongók körében, figyelve a versenyzőket. Vajon mik azok a piros foltok a sportolók testén?

Michael Phelps, aki 23 olimpiai aranyérem tulajdonosa, ezekkel a piros szeretetharapásokkal a testén jelent meg. Az éles szeműek azóta számos más úszón és tornászon felfedezhették ezeket a pöttyöket. Egyes viccelődő pletykák szerint Phelps mindössze elaludt a saját érmein, és ez eredményezte a foltokat a testén. Valójában azonban ez egy ősi technika, amit ismertebb nevén köpölyözésnek hívnak. Ilyenkor rendszerint felmelegített üvegköpölyöket helyeznek a bőrre, ami egyfajta szívó hatást fejt ki, így növeli a bőr véráramlását.

Egyes teóriák szerint csökkenti a fájdalmat. A színes foltok a szívó hatás következtében alakulnak ki, amely a bőr felszíne alatti vérerek szakadását okozza. Az amerikai sportolók nagy része esküszik erre a módszerre, ezért az edzések után ezzel enyhítik izomfájdalmaikat. Az amerikai csapat tagja, Alex Naddour nyilatkozata szerint ez a titka annak, hogy az elmúlt egy évben egészséges maradt. Alex szerint a módszer jobb mindennél, mint amire valaha pénzt költött.

Korábban a hollywoodi hírességek körében is népszerűvé vált a technika, így például Gwyneth Paltrow, Victoria Beckham és Jennifer Aniston is beleszerettek. Tudományos bizonyíték egyelőre kevés áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, és az orvosok természetesen mindenfélének nevezik, az áltudományostól kezdve a nevetségesen keresztül a teljesen valószínűtlenig. Még azt is megkockáztatják, hogy ez megint csak egy újabb módja a gazdag és befolyásolható emberek átverésének. David Colquhoun, a University College London farmakológiai professzora szerint semmi tudomány nem áll a köpölyözés hátterében, igaz van néhány bizonytalan elvi kapcsolata az akupunktúrával. Colquhoun szerint a ráfordított idő csak elfecsérelt, és a sportolóknak semmi előnyük nem származik a köpölyözésből.

Azért ne rugaszkodjunk el ennyire, tapasztaljuk meg, hogy ránk milyen hatással van a köpölyözés, és azután döntsünk!

Forrás: www.iflscience.com