Az új D-vitamin ajánlás
- Dátum: 2016.08.19., 21:21
- ajánlás, bevitel, D-vitamin, egészség, felnőtt, gyermek, hal, nap, napfény, napsugárzás, nyár, tél, vitamin
Az angol szakértői ajánlás szerint mindenkinek jót tesz, ha legalább a hidegebb időszakokban D-vitamint szed. Az új javaslat szerint az egy év feletti gyermekeknek és a felnőtteknek napi 10 mikrogramm D-vitamint kellene a szervezetükbe juttatniuk. Jó, ha tonhalat, lazacot vagy tojást eszünk, mert ezek gazdagok D-vitaminban, de a megfelelő mennyiség beviteléhez szükséges a mesterséges kiegészítés. Napjainkban ötből egy ember rendelkezik alacsony D-vitamin szinttel, ez azonban nem egyenlő a D-vitamin deficienciával.
Mi is a D-vitamin?
A D-vitamint segít a testünkben lévő kalcium és foszfát mennyiségét szabályozni. Az ételekben rendszerint csak kis mennyiségben van jelen, például az olajos halakban, a vörös húsokban, a májban és a tojássárgájában. Megtalálható továbbá a vitaminnal dúsított étkekben, többek között a reggeli gabonapelyhekben. A fő forrás azonban a bőrünket érő napfény.
Az új angliai ajánlásról:
Az egy év feletti gyermekeknek és a felnőtteknek napi 10 mikrogramm D-vitamin bevitele ajánlott, különösen ősszel és télen. Ha valaki a D-vitamin deficiencia valamelyik kockázati csoportjába tartozik, érdemes egész évben D-vitamint szednie. Rizikókategóriák: azok az emberek tartoznak ide, akiket csak kevés vagy egyáltalán nem ér napfény, például az idősotthonok lakói, vagy akik letakart, fedett bőrrel mennek ki az utcára. A sötétebb bőrű egyéneknek, például az afrikaiaknak vagy a dél-ázsiaiaknak is meg kell fontolniuk az egész éven át tartó plusz vitaminbevitelt, hiszen előfordulhat, hogy a napból nem jutnak elegendő mennyiséghez.
Új ajánlás gyermekek számára
Az 1 és 4 év közötti gyermekeknek is napi 10 mikrogramm D-vitamin bevitel javasolt egész évben. Elővigyázatosságként az egy év alatti gyermekek számára is ajánlott a napi 8,5-10 mikrogramm D-vitamin. Azoknak a babáknak, akik napi 500 ml-nél több folyékony tápszert kapnak, nincs szükségük D-vitamin kiegészítésre, mivel ezek az ételek eleve vitaminnal dúsítottak.
Legtöbben a tavaszi és nyári időszakban elég D-vitaminhoz jutunk a napsugárzás és az egészséges, kiegyensúlyozott étrend által. Ennek ellenére nem tudjuk mit jelent a megfelelő mennyiségű napfény, mivel a folyamatot számos faktor befolyásolja. A téli időszakban viszont nem elég erős a napsugárzás, hogy a szervezetünk elég D-vitamint tudjon termelni, és csak magával az ételeinkkel sem tudjuk bevinni a megfelelő mennyiséget, ezért van szükség a táplálék-kiegészítőkre legalább a hidegebb hónapokban.
Forrás: www.nhs.uk
Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle
A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.
A kádfürdőzés jótékony hatásai illóolajokkal
A mindennapi stressz és rohanó életmód egyre inkább megterheli testünket és lelkünket. Ilyenkor a legjobb ellenszer lehet egy hosszú, nyugtató kádfürdőzés, amelyhez illóolajokat használunk. A kádfürdőzés nem csupán a test tisztítását szolgálja, hanem komplex módon hat a fizikai és lelki állapotunkra is.
Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?
Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.
Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?
Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.
A szívtájéki szúró érzés okai
A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.