Menü

Mégsem hatékony a fogselyem használata?

Ismerjük be, mindannyian túlzunk egy kicsit, ha a fogorvosunk megkérdezi milyen gyakran használunk fogselymet. Most azonban mutatunk néhány érvet, hogy a következő alkalommal, ha elfelejtjük használni, ne legyen bűntudatunk – ugyanis meglepően kevés bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a fogselyem használata jót tenne a fogaink egészségének.

Valójában még soha nem vizsgálták igazán a fogselyem használat előnyeit. Az elképzelés az, hogy a fogselyem használatával segítünk a fogkő eltávolításában, és eltávolítjuk a baktérium számára táptalajt biztosító réteget a fogakról és a fogközökből, így megelőzhetjük a fogszuvasodás és más, fogínybetegségek kialakulását. A szánkban lévő legtöbb területet meg tudjuk tisztítani egy egyszerű fogmosással is. Vannak részek, például a fogközök, melyeket viszont fogkefével nem érünk el, ezt hivatott szolgálni a fogselyem. Azzal kapcsolatban azonban még nem történtek kutatások, hogy használata milyen mértékben segít ezek eltávolításában, megelőzésében.

Az eddigi eredményeket biztosító felmérések, amelyekkel a tudományos élet rendelkezik, kevés páciens bevonásával készültek, és nagyon rövid időtartamot öleltek fel. Mire gondolunk? Végeztek egy vizsgálatot 25 résztvevővel, akiket egyetlenegy fogselymezés után vizsgáltak meg. Egy másik vizsgálat során viszont csak a vérzést figyelték, és nem tanulmányozták a fogínygyulladást vagy a lyukas fogakat. Ezenkívül lehet olvasni olyan vizsgálatokról, amiben a fogmosás és fogselymezés együttes, valamint csak a fogmosás hatását értékelték. A bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a fogmosás és a fogselyem használata együtt előnyösebb, nagyon gyengék és megbízhatatlanok.

Sokszor a gyártó társaságok fizetik ezeket a tanulmányokat, ezáltal a kísérletek tervezését ők is megkezdhetik. Habár a bizonyítékok ellentétesek, sok vezető fogorvos még mindig azt mondja, hogy a fogselymezés nem teljesen céltalanul történik. A fogselyem és az egyéb fogköztisztító eszközök még mindig szerepelnek a hivatalos ajánlásokban, így a fog- és fogínyápolás fontos részét képezik. Az biztos, hogy a fogselyem használatával kárt nem okozunk, előnyünk viszont származhat belőle.

Forrás: www.iflscience.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).