Menü

Aki az életével bizonyította a reinkarnációt

Könyvajánló sorozatunkban most rendhagyó olvasnivalót, igaz történetet mutatunk be. Bár a kötet a spirituális irodalom kategóriájába sorolható, de bárkinek ajánlott, aki valaha gondolkodott már azon, hogy mi történik a halál után, vagy ha hisz abban, hogy csak egyetlen életünk van. Tanulságos ez a valós sztori mindenki számára, éppen azért, mert ezt még a tudósoknak sem sikerült máshogy megmagyarázniuk, mint a reinkarnációval.

Shanti Devi, az indiai lány úgy születik, hogy színtisztán emlékszik előző életére. Igen későn, négy évesen kezd beszélni, de akkor már azonnal az előző életéről mesél. Eleinte gyakorlatilag nem is érti, mit keres ott, ahol most van, gyerekként. Az ő lelkében színtisztán él férje és kisfia emléke. Akárhogy is kicsúfolják, 8-9 éves kora ellenére házasnak, és anyának érzi magát.

Mivel minden emléke pontos és tiszta, tudja, hol és mikor élt korábban, ki volt a férje, így megtalálják korábbi családját, hiszen mindössze egy év telt el a két élete között. Az eset felkutatására maga Gandhi állított fel vizsgálóbizottságot, ők kísérték el a lányt a családján túl korábbi élete helyszínére, ahol minden apróságról tiszta képe volt. Az esetet a vizsgálóbizottság és a tanulmányt olvasó tudósok sem tudták cáfolni semmilyen észérvvel, hiszen minden kétséget kizáróan lehetetlen volt, hogy a lány más módon tudjon ilyen apró részleteket arról a nőről és életről, életeseményeiről, akit a korábbi inkarnációjának érez. A korábbi neve Lugdi Devi volt, és nem volt egyszerű megtalálnia önmagát a két élet közösségében.

A történetet a skandináv Sture Lönnerstrand meséli el a kiadott jelentések, és Shanti Devivel és környezetével való találkozása alapján. A magyar alcím, "Üzenetek a szellemvilágból" viszont megtévesztő, főleg azok számára, akik a spirituális dolgokban nem jártasak, így ők talán valamiféle klasszikus szellemjárás történetet képzelnek el elsőre. Nos, szó sincs semmiféle szellemekről. Shanti Devi életében először Sture-t avatja be abba, hogy mi történt a két élete között időszakban (úgy érezte, helytelen lenne erről beszélnie, de Sture rávilágít egy másik nézőpontra), talán ezt értik "szellemvilág" alatt. A nő erről szóló beszámolója is érdekes lehet azok számára, akiknek nincsenek spirituális ismereteik, de azoknak is, akik már elmélyültek a halál utáni élet kérdéseiben, hiszen tagadhatatlanul egy igen tiszta beszámolót olvashatunk.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.

Quilling, a papírcsíkok kreatív felhasználása

Apró papírcsíkok, egy kis türelem és némi kreativitás, ennyi is elég lehet ahhoz, hogy valaki különleges képeket, vagy díszeket készítsen.

Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák

Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.

Filléres őszi dekorációk: ezekből az egyszerű dolgokból varázsolhatsz hangulatos díszeket

Amikor megérkezik az ősz, valahogy az otthonunkat is szeretnénk kicsit melegebbé, kuckósabbá és hangulatosabbá tenni. Nem feltétlenül kell azonban drága üzletekben keresgélnünk, ha szeretnénk néhány új dekorációval feldobni a lakást.

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.