Menü

Aki az életével bizonyította a reinkarnációt

Könyvajánló sorozatunkban most rendhagyó olvasnivalót, igaz történetet mutatunk be. Bár a kötet a spirituális irodalom kategóriájába sorolható, de bárkinek ajánlott, aki valaha gondolkodott már azon, hogy mi történik a halál után, vagy ha hisz abban, hogy csak egyetlen életünk van. Tanulságos ez a valós sztori mindenki számára, éppen azért, mert ezt még a tudósoknak sem sikerült máshogy megmagyarázniuk, mint a reinkarnációval.

Shanti Devi, az indiai lány úgy születik, hogy színtisztán emlékszik előző életére. Igen későn, négy évesen kezd beszélni, de akkor már azonnal az előző életéről mesél. Eleinte gyakorlatilag nem is érti, mit keres ott, ahol most van, gyerekként. Az ő lelkében színtisztán él férje és kisfia emléke. Akárhogy is kicsúfolják, 8-9 éves kora ellenére házasnak, és anyának érzi magát.

Mivel minden emléke pontos és tiszta, tudja, hol és mikor élt korábban, ki volt a férje, így megtalálják korábbi családját, hiszen mindössze egy év telt el a két élete között. Az eset felkutatására maga Gandhi állított fel vizsgálóbizottságot, ők kísérték el a lányt a családján túl korábbi élete helyszínére, ahol minden apróságról tiszta képe volt. Az esetet a vizsgálóbizottság és a tanulmányt olvasó tudósok sem tudták cáfolni semmilyen észérvvel, hiszen minden kétséget kizáróan lehetetlen volt, hogy a lány más módon tudjon ilyen apró részleteket arról a nőről és életről, életeseményeiről, akit a korábbi inkarnációjának érez. A korábbi neve Lugdi Devi volt, és nem volt egyszerű megtalálnia önmagát a két élet közösségében.

A történetet a skandináv Sture Lönnerstrand meséli el a kiadott jelentések, és Shanti Devivel és környezetével való találkozása alapján. A magyar alcím, "Üzenetek a szellemvilágból" viszont megtévesztő, főleg azok számára, akik a spirituális dolgokban nem jártasak, így ők talán valamiféle klasszikus szellemjárás történetet képzelnek el elsőre. Nos, szó sincs semmiféle szellemekről. Shanti Devi életében először Sture-t avatja be abba, hogy mi történt a két élete között időszakban (úgy érezte, helytelen lenne erről beszélnie, de Sture rávilágít egy másik nézőpontra), talán ezt értik "szellemvilág" alatt. A nő erről szóló beszámolója is érdekes lehet azok számára, akiknek nincsenek spirituális ismereteik, de azoknak is, akik már elmélyültek a halál utáni élet kérdéseiben, hiszen tagadhatatlanul egy igen tiszta beszámolót olvashatunk.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.