Menü

Aki az életével bizonyította a reinkarnációt

Könyvajánló sorozatunkban most rendhagyó olvasnivalót, igaz történetet mutatunk be. Bár a kötet a spirituális irodalom kategóriájába sorolható, de bárkinek ajánlott, aki valaha gondolkodott már azon, hogy mi történik a halál után, vagy ha hisz abban, hogy csak egyetlen életünk van. Tanulságos ez a valós sztori mindenki számára, éppen azért, mert ezt még a tudósoknak sem sikerült máshogy megmagyarázniuk, mint a reinkarnációval.

Shanti Devi, az indiai lány úgy születik, hogy színtisztán emlékszik előző életére. Igen későn, négy évesen kezd beszélni, de akkor már azonnal az előző életéről mesél. Eleinte gyakorlatilag nem is érti, mit keres ott, ahol most van, gyerekként. Az ő lelkében színtisztán él férje és kisfia emléke. Akárhogy is kicsúfolják, 8-9 éves kora ellenére házasnak, és anyának érzi magát.

Mivel minden emléke pontos és tiszta, tudja, hol és mikor élt korábban, ki volt a férje, így megtalálják korábbi családját, hiszen mindössze egy év telt el a két élete között. Az eset felkutatására maga Gandhi állított fel vizsgálóbizottságot, ők kísérték el a lányt a családján túl korábbi élete helyszínére, ahol minden apróságról tiszta képe volt. Az esetet a vizsgálóbizottság és a tanulmányt olvasó tudósok sem tudták cáfolni semmilyen észérvvel, hiszen minden kétséget kizáróan lehetetlen volt, hogy a lány más módon tudjon ilyen apró részleteket arról a nőről és életről, életeseményeiről, akit a korábbi inkarnációjának érez. A korábbi neve Lugdi Devi volt, és nem volt egyszerű megtalálnia önmagát a két élet közösségében.

A történetet a skandináv Sture Lönnerstrand meséli el a kiadott jelentések, és Shanti Devivel és környezetével való találkozása alapján. A magyar alcím, "Üzenetek a szellemvilágból" viszont megtévesztő, főleg azok számára, akik a spirituális dolgokban nem jártasak, így ők talán valamiféle klasszikus szellemjárás történetet képzelnek el elsőre. Nos, szó sincs semmiféle szellemekről. Shanti Devi életében először Sture-t avatja be abba, hogy mi történt a két élete között időszakban (úgy érezte, helytelen lenne erről beszélnie, de Sture rávilágít egy másik nézőpontra), talán ezt értik "szellemvilág" alatt. A nő erről szóló beszámolója is érdekes lehet azok számára, akiknek nincsenek spirituális ismereteik, de azoknak is, akik már elmélyültek a halál utáni élet kérdéseiben, hiszen tagadhatatlanul egy igen tiszta beszámolót olvashatunk.

Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma

Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Amikor a gyerek felvételizik, de a szülő sem tud aludni

Este van. A gyerek már lefeküdt, de a szülő még mindig a felvételi tájékoztatót böngészi. Melyik iskola legyen az első? Hány pont kellhet? Mi történik, ha nem sikerül olyan jól a matematika? Vajon jó döntés lenne a gimnázium, vagy inkább egy technikum? És a legnagyobb kérdés: mi lesz, ha nem veszik fel?