Mi határozza meg a bőrünk színét?
Bőrszínünk sokféle lehet, kiindulva a nagyon fakó, sápadt színtől egészen a nagyon sötétig, és a kettő közötti rengeteg árnyalatot is vegyük ide. Ez az egész valami miatt történik - ennek a valaminek a neve pedig melanin, ami az epidermiszben, a melanocitákban (melanin előállítására specializálódott sejtek) termelődik. Néhányan pigmentnek vagy a bőr festékének is nevezik.
Néhány tény a melaninról:
- Néhány ember több melanint állít elő, mint mások. Az emberek többsége nagyjából egyforma számú melanocitával rendelkezik, viszont nem mindenki állít elő ugyanakkora mennyiségű melanint.
- Minél több melanint termel a bőrünk, annál sötétebb a bőrszínünk. A szülőktől örökölt gének határozzák meg, hogy a szervezetünk mennyi melanint állít elő.
- A melanin az oka, hogy a napon barnulunk és leégünk. Ha kimegyünk a napra, a bőrünk több melanint termel. Ez azért történik, mert a szervezet így próbál védekezni a nap káros sugárzásai ellen azáltal, hogy megtöri vagy elnyeli azokat. De a melanin önmagában nem elég erős hozzá, hogy teljesen megvédjen minket, főleg akkor, ha a bőrünk alapjában véve is nagyon világos, fakó színű.
Amikor ráeszmélünk, hogy a bőrünk sötétebb vagy megégett, már sérült, ilyenkor már ne próbáljunk meg lebarnulni. Mindig figyelnünk kell arra, hogy megpróbáljuk megvédeni a bőrünket a naptól. Takarjuk el egy lenge fehér inggel, vagy használjunk napvédő krémet!
Mivel a sötétebb bőrszínű emberek több melanint termelnek, így kevésbé lesznek ráncosak, miközben öregednek. Ezenkívül sokkal kevesebb az esélyük arra, hogy bőrdaganat alakuljon ki náluk. Ettől függetlenül természetesen a sötét bőrű embereknek is oda kell figyelniük, és védekezniük kell a káros napsugárzás ellen, hiszen ők sincsenek teljesen elzárva a bőrdaganat és a ráncok kialakulása elől.
www.aad.org
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.