Mi határozza meg a bőrünk színét?
Bőrszínünk sokféle lehet, kiindulva a nagyon fakó, sápadt színtől egészen a nagyon sötétig, és a kettő közötti rengeteg árnyalatot is vegyük ide. Ez az egész valami miatt történik - ennek a valaminek a neve pedig melanin, ami az epidermiszben, a melanocitákban (melanin előállítására specializálódott sejtek) termelődik. Néhányan pigmentnek vagy a bőr festékének is nevezik.
Néhány tény a melaninról:
- Néhány ember több melanint állít elő, mint mások. Az emberek többsége nagyjából egyforma számú melanocitával rendelkezik, viszont nem mindenki állít elő ugyanakkora mennyiségű melanint.
- Minél több melanint termel a bőrünk, annál sötétebb a bőrszínünk. A szülőktől örökölt gének határozzák meg, hogy a szervezetünk mennyi melanint állít elő.
- A melanin az oka, hogy a napon barnulunk és leégünk. Ha kimegyünk a napra, a bőrünk több melanint termel. Ez azért történik, mert a szervezet így próbál védekezni a nap káros sugárzásai ellen azáltal, hogy megtöri vagy elnyeli azokat. De a melanin önmagában nem elég erős hozzá, hogy teljesen megvédjen minket, főleg akkor, ha a bőrünk alapjában véve is nagyon világos, fakó színű.
Amikor ráeszmélünk, hogy a bőrünk sötétebb vagy megégett, már sérült, ilyenkor már ne próbáljunk meg lebarnulni. Mindig figyelnünk kell arra, hogy megpróbáljuk megvédeni a bőrünket a naptól. Takarjuk el egy lenge fehér inggel, vagy használjunk napvédő krémet!
Mivel a sötétebb bőrszínű emberek több melanint termelnek, így kevésbé lesznek ráncosak, miközben öregednek. Ezenkívül sokkal kevesebb az esélyük arra, hogy bőrdaganat alakuljon ki náluk. Ettől függetlenül természetesen a sötét bőrű embereknek is oda kell figyelniük, és védekezniük kell a káros napsugárzás ellen, hiszen ők sincsenek teljesen elzárva a bőrdaganat és a ráncok kialakulása elől.
www.aad.org
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.