Mi határozza meg a bőrünk színét?
Bőrszínünk sokféle lehet, kiindulva a nagyon fakó, sápadt színtől egészen a nagyon sötétig, és a kettő közötti rengeteg árnyalatot is vegyük ide. Ez az egész valami miatt történik - ennek a valaminek a neve pedig melanin, ami az epidermiszben, a melanocitákban (melanin előállítására specializálódott sejtek) termelődik. Néhányan pigmentnek vagy a bőr festékének is nevezik.
Néhány tény a melaninról:
- Néhány ember több melanint állít elő, mint mások. Az emberek többsége nagyjából egyforma számú melanocitával rendelkezik, viszont nem mindenki állít elő ugyanakkora mennyiségű melanint.
- Minél több melanint termel a bőrünk, annál sötétebb a bőrszínünk. A szülőktől örökölt gének határozzák meg, hogy a szervezetünk mennyi melanint állít elő.
- A melanin az oka, hogy a napon barnulunk és leégünk. Ha kimegyünk a napra, a bőrünk több melanint termel. Ez azért történik, mert a szervezet így próbál védekezni a nap káros sugárzásai ellen azáltal, hogy megtöri vagy elnyeli azokat. De a melanin önmagában nem elég erős hozzá, hogy teljesen megvédjen minket, főleg akkor, ha a bőrünk alapjában véve is nagyon világos, fakó színű.
Amikor ráeszmélünk, hogy a bőrünk sötétebb vagy megégett, már sérült, ilyenkor már ne próbáljunk meg lebarnulni. Mindig figyelnünk kell arra, hogy megpróbáljuk megvédeni a bőrünket a naptól. Takarjuk el egy lenge fehér inggel, vagy használjunk napvédő krémet!
Mivel a sötétebb bőrszínű emberek több melanint termelnek, így kevésbé lesznek ráncosak, miközben öregednek. Ezenkívül sokkal kevesebb az esélyük arra, hogy bőrdaganat alakuljon ki náluk. Ettől függetlenül természetesen a sötét bőrű embereknek is oda kell figyelniük, és védekezniük kell a káros napsugárzás ellen, hiszen ők sincsenek teljesen elzárva a bőrdaganat és a ráncok kialakulása elől.
www.aad.org
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.