Tanulj meg egy nagyon egyszerű módszert, mellyel könnyen javíthatod a hangulatodat és az egészségedet!
Most, hogy benne vagyunk a nyárban, nincs is jobb dolog, mint sok időt a szabadban tölteni. Ha mégis extra motivációra lenne szükségünk a kimozduláshoz, fontoljuk meg a következőt: mindössze heti 30 perc természetben töltött idő csökkenti a magas vérnyomás és a depresszió kialakulásának kockázatát. Az adatot egy ausztrál tanulmányban közölték. A kutatók egy város lakóit kérdezték a heti szokásaikról: mikor mennek ki a szabadba, mennyire aktívak fizikailag. Ezután pedig felmérték a mentális és fizikai egészségüket. Az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik sokat sétáltak zöldterületeken – például városi parkokban – kisebb arányban szenvedtek depresszióban vagy volt magas vérnyomásuk. Azok, akik gyakran jártak ki a természetbe, nagyobb szociális vonzerőt tapasztaltak – tehát hajlandóbbak voltak másokkal együttműködni szociális helyzetekben.
A tanulmánynak vannak korlátai, különösen mivel a résztvevők saját magukról nyilatkoztak a szabadban töltött aktivitásukat illetően. Ennek ellenére, az eredmények összhangban vannak a hasonló témában készített korábbi kutatások eredményeivel. Neves folyóiratokban megjelent korábbi cikkek is számos pozitív eredményről számoltak be. Többek között arról, hogy még egy egyszerű séta egy fákkal szegélyezett utcán is csökkenti a stresszt. 2015-ben pedig megállapították, hogy azoknak az embereknek, akik 90 percet sétáltak a természetben, sokkal kevesebb negatív gondolatuk támadt, és egy bizonyos agyi régiójuk alacsonyabb aktivitást mutatott – ez a régió kulcsfontosságú szerepet játszik néhány hangulatbetegségben. Továbbá azt is kimutatták már, hogy a természetben való séta javítja a rövidtávú memóriát, csökkenti a gyulladást, és még a látásjavításban is szereppel bírhat.
Napjainkban, a világ népességének több mint a fele városokban él, és ez a szám a WHO kimutatásai szerint az elkövetkezendő évtizedekben még növekedni fog. Maga az urbanizáció növeli a mentális betegségek kialakulásának esélyét, azonban ennek oka még tisztázatlan. Tehát, ha városban élünk, bátran menjünk ki a parkba sétálni! Végülis, csak jót tehetünk vele, kárt biztosan nem fogunk okozni.
Forrás: www.businessinsider.com
Fotó: sxc.hu
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?