Tanulj meg egy nagyon egyszerű módszert, mellyel könnyen javíthatod a hangulatodat és az egészségedet!
Most, hogy benne vagyunk a nyárban, nincs is jobb dolog, mint sok időt a szabadban tölteni. Ha mégis extra motivációra lenne szükségünk a kimozduláshoz, fontoljuk meg a következőt: mindössze heti 30 perc természetben töltött idő csökkenti a magas vérnyomás és a depresszió kialakulásának kockázatát. Az adatot egy ausztrál tanulmányban közölték. A kutatók egy város lakóit kérdezték a heti szokásaikról: mikor mennek ki a szabadba, mennyire aktívak fizikailag. Ezután pedig felmérték a mentális és fizikai egészségüket. Az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik sokat sétáltak zöldterületeken – például városi parkokban – kisebb arányban szenvedtek depresszióban vagy volt magas vérnyomásuk. Azok, akik gyakran jártak ki a természetbe, nagyobb szociális vonzerőt tapasztaltak – tehát hajlandóbbak voltak másokkal együttműködni szociális helyzetekben.
A tanulmánynak vannak korlátai, különösen mivel a résztvevők saját magukról nyilatkoztak a szabadban töltött aktivitásukat illetően. Ennek ellenére, az eredmények összhangban vannak a hasonló témában készített korábbi kutatások eredményeivel. Neves folyóiratokban megjelent korábbi cikkek is számos pozitív eredményről számoltak be. Többek között arról, hogy még egy egyszerű séta egy fákkal szegélyezett utcán is csökkenti a stresszt. 2015-ben pedig megállapították, hogy azoknak az embereknek, akik 90 percet sétáltak a természetben, sokkal kevesebb negatív gondolatuk támadt, és egy bizonyos agyi régiójuk alacsonyabb aktivitást mutatott – ez a régió kulcsfontosságú szerepet játszik néhány hangulatbetegségben. Továbbá azt is kimutatták már, hogy a természetben való séta javítja a rövidtávú memóriát, csökkenti a gyulladást, és még a látásjavításban is szereppel bírhat.
Napjainkban, a világ népességének több mint a fele városokban él, és ez a szám a WHO kimutatásai szerint az elkövetkezendő évtizedekben még növekedni fog. Maga az urbanizáció növeli a mentális betegségek kialakulásának esélyét, azonban ennek oka még tisztázatlan. Tehát, ha városban élünk, bátran menjünk ki a parkba sétálni! Végülis, csak jót tehetünk vele, kárt biztosan nem fogunk okozni.
Forrás: www.businessinsider.com
Fotó: sxc.hu
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.