Tanulj meg egy nagyon egyszerű módszert, mellyel könnyen javíthatod a hangulatodat és az egészségedet!
Most, hogy benne vagyunk a nyárban, nincs is jobb dolog, mint sok időt a szabadban tölteni. Ha mégis extra motivációra lenne szükségünk a kimozduláshoz, fontoljuk meg a következőt: mindössze heti 30 perc természetben töltött idő csökkenti a magas vérnyomás és a depresszió kialakulásának kockázatát. Az adatot egy ausztrál tanulmányban közölték. A kutatók egy város lakóit kérdezték a heti szokásaikról: mikor mennek ki a szabadba, mennyire aktívak fizikailag. Ezután pedig felmérték a mentális és fizikai egészségüket. Az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik sokat sétáltak zöldterületeken – például városi parkokban – kisebb arányban szenvedtek depresszióban vagy volt magas vérnyomásuk. Azok, akik gyakran jártak ki a természetbe, nagyobb szociális vonzerőt tapasztaltak – tehát hajlandóbbak voltak másokkal együttműködni szociális helyzetekben.

A tanulmánynak vannak korlátai, különösen mivel a résztvevők saját magukról nyilatkoztak a szabadban töltött aktivitásukat illetően. Ennek ellenére, az eredmények összhangban vannak a hasonló témában készített korábbi kutatások eredményeivel. Neves folyóiratokban megjelent korábbi cikkek is számos pozitív eredményről számoltak be. Többek között arról, hogy még egy egyszerű séta egy fákkal szegélyezett utcán is csökkenti a stresszt. 2015-ben pedig megállapították, hogy azoknak az embereknek, akik 90 percet sétáltak a természetben, sokkal kevesebb negatív gondolatuk támadt, és egy bizonyos agyi régiójuk alacsonyabb aktivitást mutatott – ez a régió kulcsfontosságú szerepet játszik néhány hangulatbetegségben. Továbbá azt is kimutatták már, hogy a természetben való séta javítja a rövidtávú memóriát, csökkenti a gyulladást, és még a látásjavításban is szereppel bírhat.
Napjainkban, a világ népességének több mint a fele városokban él, és ez a szám a WHO kimutatásai szerint az elkövetkezendő évtizedekben még növekedni fog. Maga az urbanizáció növeli a mentális betegségek kialakulásának esélyét, azonban ennek oka még tisztázatlan. Tehát, ha városban élünk, bátran menjünk ki a parkba sétálni! Végülis, csak jót tehetünk vele, kárt biztosan nem fogunk okozni.
Forrás: www.businessinsider.com
Fotó: sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?