Tragédia utáni felépülés kutyákkal – miért jó?
Az Orlandóban történt tömeglövöldözést követő hétfőn 12 speciálisan képzett golden retriever érkezett Floridába, hogy azt tegyék, amihez a legjobban értenek: nyugalmat biztosítsanak. A kutyák a K-9 csoport tagjai, melyet a Lutheránus Egyházközösség működtet, és ami napjainkban csak az USA-ban 23 államban 130 kutyával van jelen. Minden kutyát kölyökként választottak ki a csendes magatartásuk alapján, és mindegyiküket szelídnek, nyugodtnak és gyengédnek nevelték. Nem ugatnak, nem ugrálnak, és nem zavarják őket a külvilág eseményei és zajai sem.
Orlandóban a kutyák virrasztásokon és megemlékezéseken is felvonultak, és találkoztak a szórakozóhely dolgozóival, ahol a lövöldözés történt. De korábban voltak már Bostonban a maratoni bombatámadás után, és jártak Sandy Hook-ban is egy általános iskolai lövöldözést követően. Amikor nincs nemzeti krízishelyzet, a kutyák heti 6 napot dolgoznak, iskolákat, kórházakat és szanatóriumokat látogatnak.
De hogyan segítenek?
Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy a kutyák különleges képességgel megáldott lények, mellyel hatást gyakorolnak az emberi érzelmekre, hangulatra és a stresszre. A kutatások azt is sugallják, hogy konkrét biológiai hatásuk is van ránk azáltal, hogy megemelik az oxitocin nevű hormon – közismertebben a szeretethormon – szintjét. Dr. Brian Hare, a Duke Egyetem professzora a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „A kutyáknak hihetetlen köteléke van az emberekkel. Csak azzal a ténnyel, hogy szemkontaktust teremtünk egy kutyával, már megemelkedik az oxitocin szintünk. Ez a kutyát az ember számára elképzelhetetlenül értékessé teszi bármilyen stresszhelyzet vagy trauma utáni felépülés esetén.”
Más kutatások azt is kimutatták, hogy a kutyák dédelgetése segíthet a pulzusszám, valamint az idegesség csökkentésében. Ezen felül a depressziós érzések, valamint a trauma után kialakuló stressz csökkentésében is szerepük lehet, például veteránoknál vagy gyerekkori bántalmazást átélteknél.
Tim Hetzner, a Lutheránus Egyházközösség tagjának nyilatkozata: „Ezek a különleges kutyák segítenek az embereknek megnyílni, hogy így könnyebben tudjanak beszélni az élményeikről. Mivel az emberek a kutyákat egyfajta biztonságforrásnak is tekintik, könnyebben megosztják velük a problémáikat is. Nem utolsó sorban pedig a kutyák nagyon jó hallgatóságnak bizonyulnak. A viszony bizalmas köztük, nem tartják számon a jót és a rosszat, és nem ítélkeznek. Megölelhetik őket, sírhatnak rajtuk.” Tim Hetzner és lelkes csapata pedig azt is tapasztalták, hogy ha 2-3 ember együtt dédelget egy kutyát, egy idő után egymással is kapcsolatot teremtenek, és beszélgetni kezdenek.
Forrás: www.businessinsider.com, fotó: sxc.hu
Amikor a munkahelyed lassan felemészt
A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.