Menü

Tragédia utáni felépülés kutyákkal – miért jó?

Az Orlandóban történt tömeglövöldözést követő hétfőn 12 speciálisan képzett golden retriever érkezett Floridába, hogy azt tegyék, amihez a legjobban értenek: nyugalmat biztosítsanak. A kutyák a K-9 csoport tagjai, melyet a Lutheránus Egyházközösség működtet, és ami napjainkban csak az USA-ban 23 államban 130 kutyával van jelen. Minden kutyát kölyökként választottak ki a csendes magatartásuk alapján, és mindegyiküket szelídnek, nyugodtnak és gyengédnek nevelték. Nem ugatnak, nem ugrálnak, és nem zavarják őket a külvilág eseményei és zajai sem.

Orlandóban a kutyák virrasztásokon és megemlékezéseken is felvonultak, és találkoztak a szórakozóhely dolgozóival, ahol a lövöldözés történt. De korábban voltak már Bostonban a maratoni bombatámadás után, és jártak Sandy Hook-ban is egy általános iskolai lövöldözést követően. Amikor nincs nemzeti krízishelyzet, a kutyák heti 6 napot dolgoznak, iskolákat, kórházakat és szanatóriumokat látogatnak.

De hogyan segítenek?

Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy a kutyák különleges képességgel megáldott lények, mellyel hatást gyakorolnak az emberi érzelmekre, hangulatra és a stresszre. A kutatások azt is sugallják, hogy konkrét biológiai hatásuk is van ránk azáltal, hogy megemelik az oxitocin nevű hormon – közismertebben a szeretethormon – szintjét. Dr. Brian Hare, a Duke Egyetem professzora a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „A kutyáknak hihetetlen köteléke van az emberekkel. Csak azzal a ténnyel, hogy szemkontaktust teremtünk egy kutyával, már megemelkedik az oxitocin szintünk. Ez a kutyát az ember számára elképzelhetetlenül értékessé teszi bármilyen stresszhelyzet vagy trauma utáni felépülés esetén.”

Más kutatások azt is kimutatták, hogy a kutyák dédelgetése segíthet a pulzusszám, valamint az idegesség csökkentésében. Ezen felül a depressziós érzések, valamint a trauma után kialakuló stressz csökkentésében is szerepük lehet, például veteránoknál vagy gyerekkori bántalmazást átélteknél.

Tim Hetzner, a Lutheránus Egyházközösség tagjának nyilatkozata: „Ezek a különleges kutyák segítenek az embereknek megnyílni, hogy így könnyebben tudjanak beszélni az élményeikről. Mivel az emberek a kutyákat egyfajta biztonságforrásnak is tekintik, könnyebben megosztják velük a problémáikat is. Nem utolsó sorban pedig a kutyák nagyon jó hallgatóságnak bizonyulnak. A viszony bizalmas köztük, nem tartják számon a jót és a rosszat, és nem ítélkeznek. Megölelhetik őket, sírhatnak rajtuk.” Tim Hetzner és lelkes csapata pedig azt is tapasztalták, hogy ha 2-3 ember együtt dédelget egy kutyát, egy idő után egymással is kapcsolatot teremtenek, és beszélgetni kezdenek.

Forrás: www.businessinsider.com, fotó: sxc.hu

B-vitamin: ezért érdemes szednie, ha szorongásra, depresszióra hajlamos

Egy friss kutatás alapján a B6-és B12-vitaminok segíthetnek a szorongásos tünetek enyhítésében.

Anya, aki nélkül nem menne

Az anya az a személy, aki mindent egyben tart. Anya főz, mos, takarít, gyereket rendez, életet koordinál, bevásárol. Félreértés ne essék, a férfiak szép szerepet vállalhatnak ebben, de mi van akkor, ha túl sok tennivaló hárul anyára és kidől a sorból?

Mit üzen a testbeszéd?

Mi is az a testbeszéd? Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor a testbeszéd egy közvetítő tényező az emberi kommunikációban. Nem verbális kommunikáció, mely természetes kísérője a verbális kommunikációnknak, az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik formája.

Azzal a személlyel jó lenni, aki mellett megerősödőm önmagamban

Mind szeretnénk jól partnert választani. Egy-egy sikertelen kapcsolat, szakítás vagy válás után pedig rendszerint feltesszük magunknak a mit rontottam el? kérdést, és felmerülhet bennünk, hogy a rossz választásunk sodort minket ebbe a helyzetbe. De vajon mi az a legfontosabb dolog, aminek meg kell lennie a másikban? Mi az, ami elengedhetetlen egy hosszú távon is jól működő kapcsolathoz?

A szorongás vegetatív jelei az interakcióban

A szorongás számos elmebetegségben központi jellegű tünet, ennek élményháttere olyan többnyire anticipatív (elővételező) jellegű félelem, amely nem közvetlen, nem valós és nem megfelelően értékelt veszélyek érzékeléséből fakad