Miért sírunk vöröshagyma-pucolás közben?
- Dátum: 2016.06.27., 10:27
- hagyma, sírás, táplálkozás, tudomány, vöröshagyma, zamat, zöldség
Miért van az, hogy szinte egyből sírni kezdünk, ahogy kezünkbe vesszük a kést, és belevágunk a hagymába? Elég valószínűtlen, hogy mindez azért történik, mert korábban szoros érzelmi kötődést alakítottunk volna ki vele, és most igen szomorúak vagyunk amiatt, hogy kénytelen vagyunk őt apró kicsi darabokra szabdalni. Ennek hátterében mindenképpen valami másnak kell húzódnia. De mi lehet az?
A vöröshagyma a zöldségeknek egy olyan csoportjába tartozik, ami nagy mennyiségben vesz fel kénvegyületeket a talajból. Ezeket a vegyületeket a növény más vegyületekké konvertálja, amelyek viszont képesek gázzá alakulni. Ha belevágunk a vöröshagymába, felnyitjuk a sejtjeit, aminek következtében enzimeket és ezeket a gáz állapotúvá alakulni képes vegyületeket szabadítjuk fel. E kettő összekeveredésével egy fura és bonyolult nevű gáz (syn-propanethial s-oxide) jön létre, ami gyorsan eléri a szemünket. A szemünk ezt a gázt irritálónak érzékeli, ezért jelet küld a központi idegrendszernek, ami válaszul arra késztet minket, hogy sírjunk – vagy legalábbis tegyünk úgy, minta - , ezzel próbálva elérni azt, hogy amint lehet, mossuk ki a szemünket.
Természetesen a tudósoknak már az is eszükbe jutott, hogy a vöröshagymának ezt a kellemetlen „mellékhatását” próbálják megszüntetni. Azzal ugyanis, ha a vöröshagyma génállományában működésképtelenné tennék azokat a géneket, amik végül a termés ezen tulajdonságait okozzák, megszüntethető lenne a pucolás közbeni sírás. A kutakodás közben azonban kiderült, hogy részben ezek a bosszantó összetevők - amelyeknek a sírós mellékhatást köszönhetjük – felelősek a vöröshagyma zamatáért.
Így hát meg kell békülnünk a helyzettel, hogy a hagymapucolás közbeni sírás valószínűleg örökre velünk marad, ha ragaszkodunk a vöröshagyma igazi ízéhez.
Reggel „zabos” vagyok
A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.
A tavasz egyik hírnöke, az ibolya
A hideg, zord idő után a hóvirágot az ibolya követi a kertünk ékesítésében. Ám, az ibolya nem csak szép, hanem egészséges is.
Az erdő titkos kincse
A tavasz egyik legnépszerűbb vadon termő növénye a medvehagyma, amely friss, fokhagymára emlékeztető ízével és jótékony hatásaival egyre több konyhában kap helyet. Ez az erdőkben megjelenő zöld növény nemcsak ízletes, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Nem véletlen, hogy sokan a tavaszi megújulás egyik természetes szuperélelmiszereként tekintenek rá.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.