Menü

Több mozgásra van szüksége a kutyájának, mint gondolná

Sok gazdi azt hiszi, hogy a kertben tartott, vagy családi házban élő kutyáknak bőven elegendő a mozgástere, hiszen ott van nekik az udvar, ahol rohangálhatnak. Ez elég nagy tévhit, ami miatt ezek a kutyák sokszor veszélyeztetettebbek a "panelebeknél".

A kutyáknak általában nagyobb a mozgásigénye, mint az embereknek, és egy-egy séta, túra alkalmával legalább háromszor annyit rohangálnak ezzel arányosan. Hasonlítsuk hát össze a saját mozgásterünket az állatokéval: mi elégedettek lennénk, ha soha nem mozdulhatnánk ki az udvarunkból? Ez gyakorlatilag egyenlő egy börtönnel, hiszen ott jellemző, hogy csupán az udvaron róhatják a köröket a rabok, de onnan nem jutnak ki soha. Azt kell mondanunk, hogy a kutya is ugyanígy van ezzel. Ez nem csupán a mozgásról szól, ahogy az ember számára sem, hanem az új szagok, új élmények megszerzéséről, a szabad futásról.

Hajlamosak vagyunk elfeledni, pedig az állatnak is van lelke, és a bekerített élettér sem a testére, sem a lelkére nincs jó hatással. Azok a kutyák, akiket nem visznek sétálni, hamarabb elhíznak (akkor is, ha van udvar!), gyengül az immunrendszerük (igen, a védőoltások és a változatos táplálkozás ellenére is), izmozatuk és csontozatuk könnyebben elgyengül, edzettségük csökken. Összességében tehát rövidebb ideig élnek, bármennyire is szeretik őket.

Azon túl, hogy kevésbé szocializáltak azon kutyák, akik nem találkoznak más kutyákkal, állatokkal (ez abban az esetben is igaz lehet, ha otthon több kutya van), még az intelligenciájukra is hatással lehet a bezártság. Ugyanis okosabbnak bizonyultak azok a kutyák, akiket rendszeresen sokféle inger ér a külvilágban.

Az állattartás felelősséggel jár, gondoljuk ezt át, mielőtt befogadunk, vagy vásárolunk egy kutyát. Sok munka, idő és energia ily módon tartani, és ehhez a rendszeres séta is hozzátartozik. Bizony, nem csak jó időben, vagy havi egyetlen hétvégén.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat