Több mozgásra van szüksége a kutyájának, mint gondolná
- Dátum: 2016.06.09., 09:30
- állat, állattartás, eb, immunrendszer, kutya, mozgás, séta, szocializáció
Sok gazdi azt hiszi, hogy a kertben tartott, vagy családi házban élő kutyáknak bőven elegendő a mozgástere, hiszen ott van nekik az udvar, ahol rohangálhatnak. Ez elég nagy tévhit, ami miatt ezek a kutyák sokszor veszélyeztetettebbek a "panelebeknél".
A kutyáknak általában nagyobb a mozgásigénye, mint az embereknek, és egy-egy séta, túra alkalmával legalább háromszor annyit rohangálnak ezzel arányosan. Hasonlítsuk hát össze a saját mozgásterünket az állatokéval: mi elégedettek lennénk, ha soha nem mozdulhatnánk ki az udvarunkból? Ez gyakorlatilag egyenlő egy börtönnel, hiszen ott jellemző, hogy csupán az udvaron róhatják a köröket a rabok, de onnan nem jutnak ki soha. Azt kell mondanunk, hogy a kutya is ugyanígy van ezzel. Ez nem csupán a mozgásról szól, ahogy az ember számára sem, hanem az új szagok, új élmények megszerzéséről, a szabad futásról.

Hajlamosak vagyunk elfeledni, pedig az állatnak is van lelke, és a bekerített élettér sem a testére, sem a lelkére nincs jó hatással. Azok a kutyák, akiket nem visznek sétálni, hamarabb elhíznak (akkor is, ha van udvar!), gyengül az immunrendszerük (igen, a védőoltások és a változatos táplálkozás ellenére is), izmozatuk és csontozatuk könnyebben elgyengül, edzettségük csökken. Összességében tehát rövidebb ideig élnek, bármennyire is szeretik őket.
Azon túl, hogy kevésbé szocializáltak azon kutyák, akik nem találkoznak más kutyákkal, állatokkal (ez abban az esetben is igaz lehet, ha otthon több kutya van), még az intelligenciájukra is hatással lehet a bezártság. Ugyanis okosabbnak bizonyultak azok a kutyák, akiket rendszeresen sokféle inger ér a külvilágban.
Az állattartás felelősséggel jár, gondoljuk ezt át, mielőtt befogadunk, vagy vásárolunk egy kutyát. Sok munka, idő és energia ily módon tartani, és ehhez a rendszeres séta is hozzátartozik. Bizony, nem csak jó időben, vagy havi egyetlen hétvégén.
Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások
A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.