Menü

Istenek, vagy orvosok?

Rengeteg panasz éri a magyar egészségügyet, ami tény és való, hogy nincs a legjobb helyzetben. De biztos, hogy a mi szemléletünk megfelelő? Vajon nem túl magasak-e az elvárásaink az orvosokkal szemben? Nos, nagyon úgy tűnik...

A hazai egészségszemléletre jellemző, hogy nem kezeli a helyén az orvos és a páciens kapcsolatát. Vélhetően a korábbi rendszerből "örököltük" ezt a szemlélet, amikor az orvosoknak hatalmas tekintélyük volt. Ez természetesen tisztelendő dolog, de ebben a formájában nem reális. Persze igaz, hogy a doktorok nagy tudással rendelkeznek, amelynek mi nem vagyunk a birtokában, ezért fordulunk hozzájuk. De mindemelett nem jut eszünkbe, hogy ez fordítva is igaz!

Nekünk is sok olyan információnk van a betegségünkkel, a testünkkel és az életünkkel kapcsolatosan, amiről az orvosnak nincs tudomása, mindezek a dolgok pedig nem függetlenek a betegségünktől. A klasszikus egészségügyi rendszerben az orvosoknak nincs idejük és lehetőségük olyan mély szintre ásni, hogy annyira megismerjenek bennünket, ami a magas fokú gyógyuláshoz szükséges lehet. Az ugyanis sok tényezőt ölel magába. Hiszen az egészségi állapotunk természetesen függ a lelkiállapotainktól, a körülményeinktől, a korábbi kórtörténetünktől, stb.

A jelenlegi helyzetben a klasszikus páciens isteneknek tekinti az orvosokat, és ennek megfelelően szinte csodát vár tőle. Úgy véli, hogy neki semmit sem kell tennie, és minden felelősséget az orvosára hárít. Bele sem gondol, hogy nehéz pl. olyan módon szív- és érrendszeri betegségeket gyógyítani gyógyszerekkel, ha valaki túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozik, sokat stresszel, vagy boldogtalan.

Az orvosunk ezen tények csak egy pici szegletét ismeri, főként a jelenlegi állapotunkat és problémánkat, vagy azokat, amiket pár vizsgálatból, állapotfelmérésből ki tud deríteni, a hátterünket viszont nem.

Természetesen kényelmes szemlélet a páciens részéről piedesztára emelni a doktorokat, hiszen ebben a nézőpontban csak hátradőlhetünk anélkül, hogy bármilyen felelősséggel is tartoznánk a gyógyulásunkért. Pedig a saját testünk elsősorban a saját felelősségünk...

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?

Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.