Menü

Istenek, vagy orvosok?

Rengeteg panasz éri a magyar egészségügyet, ami tény és való, hogy nincs a legjobb helyzetben. De biztos, hogy a mi szemléletünk megfelelő? Vajon nem túl magasak-e az elvárásaink az orvosokkal szemben? Nos, nagyon úgy tűnik...

A hazai egészségszemléletre jellemző, hogy nem kezeli a helyén az orvos és a páciens kapcsolatát. Vélhetően a korábbi rendszerből "örököltük" ezt a szemlélet, amikor az orvosoknak hatalmas tekintélyük volt. Ez természetesen tisztelendő dolog, de ebben a formájában nem reális. Persze igaz, hogy a doktorok nagy tudással rendelkeznek, amelynek mi nem vagyunk a birtokában, ezért fordulunk hozzájuk. De mindemelett nem jut eszünkbe, hogy ez fordítva is igaz!

Nekünk is sok olyan információnk van a betegségünkkel, a testünkkel és az életünkkel kapcsolatosan, amiről az orvosnak nincs tudomása, mindezek a dolgok pedig nem függetlenek a betegségünktől. A klasszikus egészségügyi rendszerben az orvosoknak nincs idejük és lehetőségük olyan mély szintre ásni, hogy annyira megismerjenek bennünket, ami a magas fokú gyógyuláshoz szükséges lehet. Az ugyanis sok tényezőt ölel magába. Hiszen az egészségi állapotunk természetesen függ a lelkiállapotainktól, a körülményeinktől, a korábbi kórtörténetünktől, stb.

A jelenlegi helyzetben a klasszikus páciens isteneknek tekinti az orvosokat, és ennek megfelelően szinte csodát vár tőle. Úgy véli, hogy neki semmit sem kell tennie, és minden felelősséget az orvosára hárít. Bele sem gondol, hogy nehéz pl. olyan módon szív- és érrendszeri betegségeket gyógyítani gyógyszerekkel, ha valaki túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozik, sokat stresszel, vagy boldogtalan.

Az orvosunk ezen tények csak egy pici szegletét ismeri, főként a jelenlegi állapotunkat és problémánkat, vagy azokat, amiket pár vizsgálatból, állapotfelmérésből ki tud deríteni, a hátterünket viszont nem.

Természetesen kényelmes szemlélet a páciens részéről piedesztára emelni a doktorokat, hiszen ebben a nézőpontban csak hátradőlhetünk anélkül, hogy bármilyen felelősséggel is tartoznánk a gyógyulásunkért. Pedig a saját testünk elsősorban a saját felelősségünk...

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.

„A karma majd elintézi” – valóban mit is jelent?

„Mindenki azt kapja vissza, amit másokkal tesz- ez biztosan a karma”. Valóban mit is takar ez az egész elgondolás?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Orrvérzés gyermekeknél – Hogyan segíthet?

Az orrvérzés gyermekkorban gyakori jelenség, amely a legtöbb esetben ijesztőbbnek tűnik, mint amennyire veszélyes. Egy hirtelen megjelenő vérzés láttán azonban könnyű megijedni, különösen akkor, ha a gyermek sír, fél vagy nem érti, mi történik vele. A jó hír, hogy az esetek többségében egyszerű otthoni elsősegélynyújtással rövid idő alatt megállítható a vérzés. Nem mindegy azonban, hogyan segítünk.