Különleges magányban
- Dátum: 2016.04.14., 12:05
- Autizmus, genetika, rendellenesség, világnap
Lassan egy évtizede minden évben április másodikán tartják az autizmus világnapját, amely remek alkalom például arra, hogy jobban megismerkedjünk a jelenséggel.
Az autizmusról nyilvánvalóan mindenki hallott már, de akinek nincs közvetlen tapasztalata, általában nagyon keveset tud erről a problémáról. A világon mintegy tíz millióan, Magyarországon pedig körülbelül százezren élnek autizmussal, amelynek formái változatosak. De mi is az az autizmus?

Az autizmus egyszerűen egy idegi fejlődési rendellenesség, amely elsősorban a társadalmi kapcsolatokra, a kommunikációs képességekre hat, valamint a normálistól eltérő viselkedési és érdeklődési mintákat hoz elő. Mint említettük az autizmus formái változatosak, többféle típusuk van, illetve szokás súlyosságuk alapján is megkülönböztetni őket. Vannak olyan autisták, akik erőfeszítésekkel ugyan, de képesek beilleszkedni a társadalomba, akár úgy is, hogy külső szemlélő nem is észleli a rendellenességet.
Az autizmus egyik kísérő rendellenessége az értelmi fogyatékosság, ugyanakkor például az Asperger-szindrómások (az autizmus egyik formája) jellemzően átlagos, vagy éppen kimagasló intelligenciával rendelkeznek.
A rendellenesség kialakulását általában genetikai okokra vezetik vissza, azonban a rengeteg még a kérdőjel az eredettel kapcsolatban. Az autizmus kialakulásának esélyét többek között az anya magasabb életkora és a környezetszennyezés is növeli.
Az autisták egyfajta különleges zárkózottságban, magányban élnek. Állapotuk bizonyos kezelésekkel sok esetben javítható, ugyanakkor rengeteg foglalkozást, törődést igényelnek. Érdekesség, hogy sokan tiltakoznak a betegség és a fogyatékosság kifejezések ellen az autizmussal kapcsolatban, mondván, a jelenség a személyiségük része, nem gyógyítható.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.