Különleges magányban
- Dátum: 2016.04.14., 12:05
- Autizmus, genetika, rendellenesség, világnap
Lassan egy évtizede minden évben április másodikán tartják az autizmus világnapját, amely remek alkalom például arra, hogy jobban megismerkedjünk a jelenséggel.
Az autizmusról nyilvánvalóan mindenki hallott már, de akinek nincs közvetlen tapasztalata, általában nagyon keveset tud erről a problémáról. A világon mintegy tíz millióan, Magyarországon pedig körülbelül százezren élnek autizmussal, amelynek formái változatosak. De mi is az az autizmus?
Az autizmus egyszerűen egy idegi fejlődési rendellenesség, amely elsősorban a társadalmi kapcsolatokra, a kommunikációs képességekre hat, valamint a normálistól eltérő viselkedési és érdeklődési mintákat hoz elő. Mint említettük az autizmus formái változatosak, többféle típusuk van, illetve szokás súlyosságuk alapján is megkülönböztetni őket. Vannak olyan autisták, akik erőfeszítésekkel ugyan, de képesek beilleszkedni a társadalomba, akár úgy is, hogy külső szemlélő nem is észleli a rendellenességet.
Az autizmus egyik kísérő rendellenessége az értelmi fogyatékosság, ugyanakkor például az Asperger-szindrómások (az autizmus egyik formája) jellemzően átlagos, vagy éppen kimagasló intelligenciával rendelkeznek.
A rendellenesség kialakulását általában genetikai okokra vezetik vissza, azonban a rengeteg még a kérdőjel az eredettel kapcsolatban. Az autizmus kialakulásának esélyét többek között az anya magasabb életkora és a környezetszennyezés is növeli.
Az autisták egyfajta különleges zárkózottságban, magányban élnek. Állapotuk bizonyos kezelésekkel sok esetben javítható, ugyanakkor rengeteg foglalkozást, törődést igényelnek. Érdekesség, hogy sokan tiltakoznak a betegség és a fogyatékosság kifejezések ellen az autizmussal kapcsolatban, mondván, a jelenség a személyiségük része, nem gyógyítható.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.