Nem tudok sportolni, mi legyen?
- Dátum: 2016.03.29., 12:17
- életmódváltás, elhízás, futás, gyaloglás, kerékpározás, mozgás, Sport, úszás
A rendszeres mozgás jótékony hatásai közismertek. Manapság szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az ajánlással; a mindennapi, vagy a közel mindennapi sportolás fontossága az életmódváltással kapcsolatban is hangsúlyos. Igen ám, de mit tegyen az, akinek erre nem alkalmas a szervezete?
Az életmódváltás napjaink közkedvelt témája, nem csoda, hiszen komoly harcban állunk az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint más krónikus népegészségügyi bajokkal. Az életmódváltás egyik fontos alappillére – a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett – a rendszeres testmozgás.
Igen ám, de a sportolásra sokan éppen azok közül nem képesek, akiknek mindenképpen szükségük lenne arra a bizonyos életmódváltozásra. Nem képesek, vagy nem úgy képesek. Máshogy fogalmazva, rosszul teszik, ha olyan mozgásformába vágnak bele, amelyet szervezetük nem tolerál.
Kevesen tudják, vagy tudatosítják magukban, hogy a futás, az úszás, vagy a kerékpározás nem mindenkinek való. Egész egyszerűen sokan vannak olyan állapotban, hogy ezek a mozgásformák kifejezetten ártalmasak mondjuk az ízületeiknek. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megválasztott terhelés számos negatív következménnyel járhat. Az úszásról az terjedt el, hogy a rosszabb fizikai állapotban lévők is bátran űzhetik, azonban ez csak akkor igaz, ha szabályosan tudjuk végezni.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy a rossz fizikai és/vagy egészségügyi állapotban lévő illető ne mozogjon semmit, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, mit és hogyan teszünk. A konditeremben, vagy a futással, kerékpározással kapcsolatban érdemes meghallgatni (az orvos mellett) egy szakértő tanácsát: milyen mennyiséget, hogyan, milyen gyakran, stb.
Amit pedig bátran ajánlunk, az a gyaloglás, kirándulás. Nem kell sokat, csak rendszeresen. Ha heti mondjuk 4-5 napon gyalogolunk fél-egy órát, azzal sokat tehetünk egészségünk, megfelelő életmódunk érdekében.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.