Menü

Nem tudok sportolni, mi legyen?

A rendszeres mozgás jótékony hatásai közismertek. Manapság szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az ajánlással; a mindennapi, vagy a közel mindennapi sportolás fontossága az életmódváltással kapcsolatban is hangsúlyos. Igen ám, de mit tegyen az, akinek erre nem alkalmas a szervezete?

Az életmódváltás napjaink közkedvelt témája, nem csoda, hiszen komoly harcban állunk az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint más krónikus népegészségügyi bajokkal. Az életmódváltás egyik fontos alappillére – a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett – a rendszeres testmozgás.

Igen ám, de a sportolásra sokan éppen azok közül nem képesek, akiknek mindenképpen szükségük lenne arra a bizonyos életmódváltozásra. Nem képesek, vagy nem úgy képesek. Máshogy fogalmazva, rosszul teszik, ha olyan mozgásformába vágnak bele, amelyet szervezetük nem tolerál.

Kevesen tudják, vagy tudatosítják magukban, hogy a futás, az úszás, vagy a kerékpározás nem mindenkinek való. Egész egyszerűen sokan vannak olyan állapotban, hogy ezek a mozgásformák kifejezetten ártalmasak mondjuk az ízületeiknek. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megválasztott terhelés számos negatív következménnyel járhat. Az úszásról az terjedt el, hogy a rosszabb fizikai állapotban lévők is bátran űzhetik, azonban ez csak akkor igaz, ha szabályosan tudjuk végezni.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a rossz fizikai és/vagy egészségügyi állapotban lévő illető ne mozogjon semmit, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, mit és hogyan teszünk. A konditeremben, vagy a futással, kerékpározással kapcsolatban érdemes meghallgatni (az orvos mellett) egy szakértő tanácsát: milyen mennyiséget, hogyan, milyen gyakran, stb.

Amit pedig bátran ajánlunk, az a gyaloglás, kirándulás. Nem kell sokat, csak rendszeresen. Ha heti mondjuk 4-5 napon gyalogolunk fél-egy órát, azzal sokat tehetünk egészségünk, megfelelő életmódunk érdekében.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.