Nem muszáj fáradtnak lenni
- Dátum: 2016.03.12., 14:46
- életvitel, hormon, lélek, mozgás, szervezet, táplálkozás, tavasz, Tavaszi fáradtság, tél
Szervezetünk nem áll át annyira könnyedén a téliről a tavaszi időszámításra, mint a lelkünk. Ez az átmenet okozza a tavaszi fáradtság néven emlegetett érzést.
A tavaszi melegebb, jóval több napsütést tartalmazó időszakot hozó évszakot mindenki nagyon várja már a tél végén. Végre nem kell annyira felöltözni, sok időt lehet tölteni a szabadban, ahol friss a levegő és süt a nap. Megváltozik a természet, s ezzel minden más. Mi is...
Igen, ám, de hiába érezzük úgy, hogy a pozitív változás könnyű, hiszen lelkünknek az is, ugyanakkor szervezetünknek ez az esetek többségében mégsem egy egyszerű ujjgyakorlat. Egy hónapokig megszokott rendről kell áttérni a másikra. Mindez pedig nem megy egyik napról a másikra, ez az a folyamat, amelyet tavaszi fáradtságnak nevezünk. Ilyenkor aluszékonyabbak, bágyadtabbak vagyunk, gyengének érezzük magunkat, egyszóval fizikailag nem vagyunk a toppon.
A téli időszak lassabb, megfontoltabb üteme felgyorsul és ezt hormonálisan, valamint táplálkozásban, életvitelben is követni kell.
Ha ügyesek és tudatosak vagyunk, segíthetünk szervezetünknek. Még a melegebb időszak előtt elkezdett rendszeres mozgással, több szabadtéri program kialakításával, még nagyobb folyadékfogyasztással, valamint változatos, vitamindús táplálkozással egyszerre csökkenthetjük a fáradtság-érzetet és könnyíthetjük meg az átmenet jelentette nagy munkát testünknek.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.