Veszélyforrások lehetnek a munkahelyi közösségek
- Dátum: 2016.02.24., 14:19
Lépten-nyomon tüsszögő, orrukat fújó, köhögő emberekbe botlunk, felmerül a kérdés, hogyan előzhetjük meg a megfázást, influenzát. Dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész segítségével utánajártunk, hol betegednek meg leginkább az emberek, és hogyan kerülhetők el jó eséllyel a kellemetlenségek.
Nyakunkon az influenzaszezon, egyre több páciens keresi fel influenzaszerű tünetekkel a háziorvosokat. A lázzal, végtagfájdalommal, általános gyengeséggel, levertséggel, orrdugulással, orrváladékozással és torokfájdalommal járó állapot megelőzésére ugyan létezik védőoltás, ám sokan remélik, hogy fokozott vitaminbevitellel és odafigyeléssel megelőzhetők a komolyabb megbetegedések. A Wick Pharma GmbH 2014-ben készült globális kutatása szerint a megkérdezettek közel 40 %-a évente akár ötször is tapasztal megfázásos és influenzaszerű kínzó tüneteket.
A 15 ország bevonásával készült felmérésből kiderült, a válaszadók fele az időjárás változást teszi felelőssé a panaszaiért. Ám míg az indonézek 70 %-ban okolják a hideget, az ausztráloknak mindössze 28 %-a gondolkodik hasonlóképp, és a szakemberek szerint valószínűleg nekik van igazuk. „A hőmérséklet változás csak részben befolyásolja egészségi állapotunkat, hiszen a hirtelen hőmérsékleti csökkenés kedvez a felső légúti hurutok kialakulásának. A téli, napfényben, vitaminokban és mozgásban szegényebb időszakban az immunrendszer hamarabb legyengül és alacsonyabb védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. Ráadásul a kórokozók túlélésnek és szaporodásának is kedvez a hűvösebb hónapokban jellemző nedves hideg” – magyarázta Dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész, audiológus főorvos.
A globális adatok rámutattak, hogy a válaszadók betegség szempontjából csak a második legkockázatosabb helyszínnek tartják a tömegközlekedési eszközöket, nem úgy mint a magyarok, akik – helyesen – első helyre sorolták. A hőmérsékletnél ugyanis fontosabb, hogy zsúfolt helyeken nagyobb valószínűséggel alakul ki a cseppfertőzés, ami a kórokozók terjedésének módja. „A buszon, metrón vagy villamoson nehéz elkerülni, hogy kórokozókkal találkozzunk, ezért fontos, hogy ha megérkezünk valahová, azonnal alaposan megmossuk a kezünket. Emellett a szánk elé húzott sállal is védekezhetünk a fertőzések ellen, másokat pedig úgy kímélhetjük meg a kellemetlenségektől, ha papírzsebkendőbe köhögünk vagy tüsszentünk” – hangsúlyozza a szakorvos, aki praxisában gyakran tapasztalja, hogy kollégák adják egymásnak a kilincset a rendelőben, ami alátámasztja a kutatás eredményét: a válaszadó magyarok 37 %-a kapta már el betegséget munkatárstól.
„Az iskolai és munkahelyi közösségek szintén fertőzésforrásnak számítanak, hiszen gyakran kényszerülnek rá az emberek, hogy betegen menjenek dolgozni, vagy nem tudják megoldani meghűlt gyermekük felügyeletét, aki így az óvodában, iskolában fertőz. Ilyen helyeken a személyi és tárgyi higiénia fokozott betartására kell ügyelni: mindenkinek külön zsebkendő, külön törölköző használata javasolt, a gyerekjátékokat pedig még gyakrabban kell fertőtleníteni” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács Viktória.
Forrás, fotó:
redlemon
A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.
Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.