Termeljünk idegsejteket a jókedvünk érdekében!
- Dátum: 2016.01.27., 09:41
- biológia, depresszió, futás, hangulat, idegsejt, rákbetegség, sejtek, stressz, szex
Korábban a tudósok úgy tudták, hogy az idegsejtek termelődése egy idő után befejeződik és megáll, tehát nem lehetséges újabbak termelődése. Idővel kiderült, hogy ebben tévedtek. Amikor egy onkológus azt kezdte vizsgálni, hogy a rákbetegek körében miért gyakori a depresszió kialakulása, érdekes információhoz jutott a kolléganőjétől.
Az ugyanis elmondta neki, hogy igenis termelődnek új idegsejtek – a rák további terjedését megelőző gyógyszer viszont gátolja a sejtszaporodást, és ezzel megakadályozza az idegsejtek termelődését is. Ez pedig depresszióhoz vezet.
A kutatások kimutatták, hogy az idegsejtek termelődéséhez bizony elég sok közünk van, méghozzá igen hétköznapi módon. Ha stresszelünk, az gátolja az idegsejtek fejlődését, tehát ilyen úton is hatással van a hangulatunk rombolásához, az egészségünkről nem is beszélve. Azonban az olyan tevékenységek, mint például a futás, vagy a szex segítik az idegsejtek termelődését.
Ebből is láthatjuk, hogy rajtunk is jelentősen múlik, hogy milyen a hangulatunk, és ezt a biológiai folyamatok is visszaigazolják.
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.