Menü

Termeljünk idegsejteket a jókedvünk érdekében!

Korábban a tudósok úgy tudták, hogy az idegsejtek termelődése egy idő után befejeződik és megáll, tehát nem lehetséges újabbak termelődése. Idővel kiderült, hogy ebben tévedtek. Amikor egy onkológus azt kezdte vizsgálni, hogy a rákbetegek körében miért gyakori a depresszió kialakulása, érdekes információhoz jutott a kolléganőjétől.

Az ugyanis elmondta neki, hogy igenis termelődnek új idegsejtek – a rák további terjedését megelőző gyógyszer viszont gátolja a sejtszaporodást, és ezzel megakadályozza az idegsejtek termelődését is. Ez pedig depresszióhoz vezet.

A kutatások kimutatták, hogy az idegsejtek termelődéséhez bizony elég sok közünk van, méghozzá igen hétköznapi módon. Ha stresszelünk, az gátolja az idegsejtek fejlődését, tehát ilyen úton is hatással van a hangulatunk rombolásához, az egészségünkről nem is beszélve. Azonban az olyan tevékenységek, mint például a futás, vagy a szex segítik az idegsejtek termelődését.

Ebből is láthatjuk, hogy rajtunk is jelentősen múlik, hogy milyen a hangulatunk, és ezt a biológiai folyamatok is visszaigazolják.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.