Menü

Rák: csökkenthető a kockázat

Magunkban hordozzuk a rák kialakulásának lehetőségét, vagy életmódunk, környezetünk a ludas a betegség kifejlődésében? Az orvosok nincsenek egy véleményen a kérdésben.

Ha leegyszerűsítjük a fenti kérdést, mondhatjuk: is-is. Az igazi feladvány inkább az, hogy milyen mértékben, ezen megy a tudományos vita. Nem mindegy, hiszen a helyes válasszal, válaszokkal egyszerre juthatunk közelebb a betegség megelőzésének és kezelésének hatékonyságához.

A legújabb kutatások szerint a daganatos megbetegedésekben kiemelkedő, uralkodó szerepe van a környezeti hatásoknak, azaz a dohányzásnak, az elhízásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, a helytelen táplálkozásnak és más külső tényezőknek. Szakértők állítják: száz százalékosan nem leszünk védettek, de rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a rákos betegségek kialakulásának kockázatát.

Korábban akadtak olyan vélekedések, amelyek szerint szinte csak a véletlen műve, ki lesz rákos (legalábbis bizonyos ráktípusok esetében). A sejtjeink tartalmazzák ennek esélyét és bárkinél előfordulhat, hogy negatívan mutálódnak. Ugyanakkor az előbbi vélemények képviselői sem tagadják a különböző környezeti hatások kockázatnövelési szerepét.

Így, vagy úgy az említett rossz hatásokat ildomos elkerülni, hiszen a rákos kockázatok csökkentése (itt most mindegy, milyen mértékben) mellett más okokból is egészségesebb, hosszabb életet remélhetünk tőlük. Nemcsak a dohányzástól és társairól van szó, egyre többen emlegetik a stresszes életmód negatív következményeit is.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.