Menü

Rák: csökkenthető a kockázat

Magunkban hordozzuk a rák kialakulásának lehetőségét, vagy életmódunk, környezetünk a ludas a betegség kifejlődésében? Az orvosok nincsenek egy véleményen a kérdésben.

Ha leegyszerűsítjük a fenti kérdést, mondhatjuk: is-is. Az igazi feladvány inkább az, hogy milyen mértékben, ezen megy a tudományos vita. Nem mindegy, hiszen a helyes válasszal, válaszokkal egyszerre juthatunk közelebb a betegség megelőzésének és kezelésének hatékonyságához.

A legújabb kutatások szerint a daganatos megbetegedésekben kiemelkedő, uralkodó szerepe van a környezeti hatásoknak, azaz a dohányzásnak, az elhízásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, a helytelen táplálkozásnak és más külső tényezőknek. Szakértők állítják: száz százalékosan nem leszünk védettek, de rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a rákos betegségek kialakulásának kockázatát.

Korábban akadtak olyan vélekedések, amelyek szerint szinte csak a véletlen műve, ki lesz rákos (legalábbis bizonyos ráktípusok esetében). A sejtjeink tartalmazzák ennek esélyét és bárkinél előfordulhat, hogy negatívan mutálódnak. Ugyanakkor az előbbi vélemények képviselői sem tagadják a különböző környezeti hatások kockázatnövelési szerepét.

Így, vagy úgy az említett rossz hatásokat ildomos elkerülni, hiszen a rákos kockázatok csökkentése (itt most mindegy, milyen mértékben) mellett más okokból is egészségesebb, hosszabb életet remélhetünk tőlük. Nemcsak a dohányzástól és társairól van szó, egyre többen emlegetik a stresszes életmód negatív következményeit is.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?