Rák: csökkenthető a kockázat
- Dátum: 2016.01.18., 10:43
- alkoholfogyasztás, betegség, daganatos, dohányzás, környezeti hatások, rák, rákos, sejt, stressz
Magunkban hordozzuk a rák kialakulásának lehetőségét, vagy életmódunk, környezetünk a ludas a betegség kifejlődésében? Az orvosok nincsenek egy véleményen a kérdésben.
Ha leegyszerűsítjük a fenti kérdést, mondhatjuk: is-is. Az igazi feladvány inkább az, hogy milyen mértékben, ezen megy a tudományos vita. Nem mindegy, hiszen a helyes válasszal, válaszokkal egyszerre juthatunk közelebb a betegség megelőzésének és kezelésének hatékonyságához.
A legújabb kutatások szerint a daganatos megbetegedésekben kiemelkedő, uralkodó szerepe van a környezeti hatásoknak, azaz a dohányzásnak, az elhízásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, a helytelen táplálkozásnak és más külső tényezőknek. Szakértők állítják: száz százalékosan nem leszünk védettek, de rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a rákos betegségek kialakulásának kockázatát.
Korábban akadtak olyan vélekedések, amelyek szerint szinte csak a véletlen műve, ki lesz rákos (legalábbis bizonyos ráktípusok esetében). A sejtjeink tartalmazzák ennek esélyét és bárkinél előfordulhat, hogy negatívan mutálódnak. Ugyanakkor az előbbi vélemények képviselői sem tagadják a különböző környezeti hatások kockázatnövelési szerepét.
Így, vagy úgy az említett rossz hatásokat ildomos elkerülni, hiszen a rákos kockázatok csökkentése (itt most mindegy, milyen mértékben) mellett más okokból is egészségesebb, hosszabb életet remélhetünk tőlük. Nemcsak a dohányzástól és társairól van szó, egyre többen emlegetik a stresszes életmód negatív következményeit is.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).