Rák: csökkenthető a kockázat
- Dátum: 2016.01.18., 10:43
- alkoholfogyasztás, betegség, daganatos, dohányzás, környezeti hatások, rák, rákos, sejt, stressz
Magunkban hordozzuk a rák kialakulásának lehetőségét, vagy életmódunk, környezetünk a ludas a betegség kifejlődésében? Az orvosok nincsenek egy véleményen a kérdésben.
Ha leegyszerűsítjük a fenti kérdést, mondhatjuk: is-is. Az igazi feladvány inkább az, hogy milyen mértékben, ezen megy a tudományos vita. Nem mindegy, hiszen a helyes válasszal, válaszokkal egyszerre juthatunk közelebb a betegség megelőzésének és kezelésének hatékonyságához.
A legújabb kutatások szerint a daganatos megbetegedésekben kiemelkedő, uralkodó szerepe van a környezeti hatásoknak, azaz a dohányzásnak, az elhízásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, a helytelen táplálkozásnak és más külső tényezőknek. Szakértők állítják: száz százalékosan nem leszünk védettek, de rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a rákos betegségek kialakulásának kockázatát.
Korábban akadtak olyan vélekedések, amelyek szerint szinte csak a véletlen műve, ki lesz rákos (legalábbis bizonyos ráktípusok esetében). A sejtjeink tartalmazzák ennek esélyét és bárkinél előfordulhat, hogy negatívan mutálódnak. Ugyanakkor az előbbi vélemények képviselői sem tagadják a különböző környezeti hatások kockázatnövelési szerepét.
Így, vagy úgy az említett rossz hatásokat ildomos elkerülni, hiszen a rákos kockázatok csökkentése (itt most mindegy, milyen mértékben) mellett más okokból is egészségesebb, hosszabb életet remélhetünk tőlük. Nemcsak a dohányzástól és társairól van szó, egyre többen emlegetik a stresszes életmód negatív következményeit is.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.