Menü

Rák: csökkenthető a kockázat

Magunkban hordozzuk a rák kialakulásának lehetőségét, vagy életmódunk, környezetünk a ludas a betegség kifejlődésében? Az orvosok nincsenek egy véleményen a kérdésben.

Ha leegyszerűsítjük a fenti kérdést, mondhatjuk: is-is. Az igazi feladvány inkább az, hogy milyen mértékben, ezen megy a tudományos vita. Nem mindegy, hiszen a helyes válasszal, válaszokkal egyszerre juthatunk közelebb a betegség megelőzésének és kezelésének hatékonyságához.

A legújabb kutatások szerint a daganatos megbetegedésekben kiemelkedő, uralkodó szerepe van a környezeti hatásoknak, azaz a dohányzásnak, az elhízásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, a helytelen táplálkozásnak és más külső tényezőknek. Szakértők állítják: száz százalékosan nem leszünk védettek, de rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a rákos betegségek kialakulásának kockázatát.

Korábban akadtak olyan vélekedések, amelyek szerint szinte csak a véletlen műve, ki lesz rákos (legalábbis bizonyos ráktípusok esetében). A sejtjeink tartalmazzák ennek esélyét és bárkinél előfordulhat, hogy negatívan mutálódnak. Ugyanakkor az előbbi vélemények képviselői sem tagadják a különböző környezeti hatások kockázatnövelési szerepét.

Így, vagy úgy az említett rossz hatásokat ildomos elkerülni, hiszen a rákos kockázatok csökkentése (itt most mindegy, milyen mértékben) mellett más okokból is egészségesebb, hosszabb életet remélhetünk tőlük. Nemcsak a dohányzástól és társairól van szó, egyre többen emlegetik a stresszes életmód negatív következményeit is.

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?