Menü

A túlsúly lelki háttere

A túlsúly nem egyszerűen egészségügyi probléma: a mögötte álló lelki okok jelentősek, és azok kezelése nélkül igen nehéz tartós sikert elérni. Sőt, ezek a problémák akár teljes mértékben megakadályozhatják a fogyást. Érdemes tanulmányozni az erről szóló szakirodalmat.

A Nyitott Akadémia gondozásában nemrégiben jelent meg Lukács Liza pszichológusnő könyve Az éhes lélek gyógyítása címmel. A könyvet mindenkinek javasoljuk, akár újévi fogadalma volt a fogyás, akár régebbi projekt az életében a fogyókúra, de akkor is érdekes, ha a családban van túlsúlyos személy. Ahogy azt a könyvből megtudhatjuk, a túlsúly kezeléséhez komplex szemlélet szükséges. Nem elég csupán a különböző diéták és mozgásformák világában eligazodni, a lelki problémákat is kezelni kell. A fogyással egyidejűleg ugyanis a túlsúllyal együtt járó önértékelési zavar nem szűnik meg! Sok hajdanán kövér ember nyilatkozik úgy: a teste már megváltozott, de ő lélekben még mindig egy elhanyagolt, vagy lenézett, túlsúllyal küzdő ember. Ennek az oka egyértelmű: hiába mutat már mást a tükör, hiába gyógyul a test, ha a lélek nem változik vele együtt.

Az önértékelési problémával küzdő embernél eleve fennáll a kockázat, hogy kétségbeesésében követhetetlen diétákkal próbál meg megszabadulni a súlyfeleslegtől. Minél előbb szeretne elérni minél látványosabb eredményt, csakhogy ez több veszélyt is rejt magában. Egyrészt nagyobb a kockázat a kudarcra, hiszen önsanyargató diétákat nagyon nehéz hosszú távon betartani. Nem csupán az akarat hiánya miatt - sok esetben a test is közbeszól az ésszerűtlen táplálkozás esetén. Másrészt az éhezéssel gyakorta éppen az ellentétes reakciót válthatjuk ki a testünkből: az fogyás helyett raktározni kezd, mintha vészhelyzetet érzékelne - és nem is tévesen.

Ennél még mélyebben húzódó, döbbenetes és elgondolkodtató esettanulmányt olvashatunk Irvin D. Yalom világhírű pszichiáter Szerelemhóhér c. könyvében, a 3. "A kövér hölgy" című fejezetben. [Figyelem, a bekezdés további része cselekményleírást tartalmaz!] A történetben szereplő Betty jelentős túlsúllyal küzd, olyan mértékben, hogy a látvány még a szakember számára is visszatetsző. Ennek ellenére idővel, szépen lassan összehangolódik páciensével, aki - mint a kezelés végén kiderül, érzékeli terapeutája távolságtartását. Mégis a kliense marad, s hogy miért? Egyrészt mert már megszokta, hogy a kövéreket az emberek nem ölelik a keblükre, másrészt ő maga is undorodik a kövér emberektől, a saját túlsúlya ellenére, így megérti pszichiátere hozzáállását. Betty a terápia kezdetén gyakorlatilag maszkot visel, és vajmi keveset árul el a valós énjéről, a belső lelkiállapotáról. Yalom azonban nem hiába lett híres szakember: szép lassan lehámozza róla az álarcot, alatta pedig egy, az apja elvesztése óta halálfélelemmel küzdő nőt talál. Kiderül, hogy az apja rákos volt, és a problémái fogyással kezdődtek, így Betty a túlsúlyt noha gyűlölte, mégis az életre való garanciának tekintette tudat alatt. Persze ez egy oximoron, hiszen mennyire nevezhető életnek, hogy Bettynek a súlyproblémája miatt soha nem volt testi kapcsolata? A terápia pedig nem hiábavaló, az úton haladva a lelki okok feltárulásával a kliens is megszabadul a túlsúlyától.

Nem ritka, hogy a súlytöbblet egyfajta védekező mechanizmus, erre Lukács Liza is rámutat a könyvében. Azért kell azt komplex problémaként kezelni, mert köze lehet hozzá a munkahelynek, a párkapcsolatnak, a családi háttérnek is.

Akkor igazán sikeres és lehetséges a fogyás, ha megtaláljuk és kezeljük a probléma gyökerét, és az abból fakadó jelenlegi rossz viselkedés- és gondolkodásmintákat, tudat alatti blokkokat is.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.