Menü

A fehérjedús étkezés alternatív módjai

A fehérjedús táplálkozás előnyei vitathatatlanok: segítenek az egészséges testsúly megtartásában, a fittség-érzet megteremtésében. Viszont jóval több ételből nyerhetünk fehérjét, mint gondolnánk! Sokan nem találják az egyensúlyt, ugyanis a klasszikus nézőpont szerint csak a húsban és a tojásban, valamint a tejtermékekben van elegendő fehérje. Ezek közül is elsősorban a húst emelik ki, a hússal teli táplálkozásnak viszont megvannak a maga kockázatai, például a koleszterinszint emelkedése. Mit tehetünk akkor, ha szeretnénk fehérjedúsan, mégis mértéktartóan táplálkozni?

Keressünk fel másfajta fehérjeforrásokat is! Ugyanis óriási tévhit, hogy csak a húsban és az állati eredetű élelmiszerekben van elegendő fehérje, és más típusú ételekből ezekhez nem lehet hozzájutni. Akkor tesszük a legjobbat a szervezetünkkel, ha változatosan táplálkozunk, és a lehető legszélesebb skálán próbáljuk fehérjével feltölteni a testünk raktárait.

De milyen ételekben van még rengeteg fehérje a húsféléken, a tojáson, valamint a tejtermékeken kívül? Például a burgonya, dió, karfiol, kelbilmbó, kukorica, napraforgómag, uborka, paradicsom, sárgarépa, szezámmag, tök mind-mind rengeteg fehérjét és egyúttal esszenciális aminosavat tartalmaznak. A legjobb, ha nem csak főtt-sült formában fogyasztjuk a legtöbbjüket, hanem nyersen is. Például nem csak a kenyerekbe, péksüteményekbe érdemes napraforgó- és szezámmagot tenni, hanem szórhatunk belőle a nyers salátánkra is, kiváló ízt ad neki, és nagyon egészséges. A diót sem csak süteményekben, cukrozottan ajánlott fogyasztani, hanem önmagában rágcsálnivalóként, valamint aprítva bizonyos ételekhez adva.

Sok kísérlet bebizonyította már, hogy sokkal egészségesebb a nyers, mint a hőkezelt fehérjeforrás. Ezért ha szeretnénk gondoskodni a testünkről, és meg szeretnénk tartani, vagy megszerezni a jó közérzetünket, akkor nyers fehérjeforrásokról is gondoskodjunk a szervezetünk számára!

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek

A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.