Menü

A fehérjedús étkezés alternatív módjai

A fehérjedús táplálkozás előnyei vitathatatlanok: segítenek az egészséges testsúly megtartásában, a fittség-érzet megteremtésében. Viszont jóval több ételből nyerhetünk fehérjét, mint gondolnánk! Sokan nem találják az egyensúlyt, ugyanis a klasszikus nézőpont szerint csak a húsban és a tojásban, valamint a tejtermékekben van elegendő fehérje. Ezek közül is elsősorban a húst emelik ki, a hússal teli táplálkozásnak viszont megvannak a maga kockázatai, például a koleszterinszint emelkedése. Mit tehetünk akkor, ha szeretnénk fehérjedúsan, mégis mértéktartóan táplálkozni?

Keressünk fel másfajta fehérjeforrásokat is! Ugyanis óriási tévhit, hogy csak a húsban és az állati eredetű élelmiszerekben van elegendő fehérje, és más típusú ételekből ezekhez nem lehet hozzájutni. Akkor tesszük a legjobbat a szervezetünkkel, ha változatosan táplálkozunk, és a lehető legszélesebb skálán próbáljuk fehérjével feltölteni a testünk raktárait.

De milyen ételekben van még rengeteg fehérje a húsféléken, a tojáson, valamint a tejtermékeken kívül? Például a burgonya, dió, karfiol, kelbilmbó, kukorica, napraforgómag, uborka, paradicsom, sárgarépa, szezámmag, tök mind-mind rengeteg fehérjét és egyúttal esszenciális aminosavat tartalmaznak. A legjobb, ha nem csak főtt-sült formában fogyasztjuk a legtöbbjüket, hanem nyersen is. Például nem csak a kenyerekbe, péksüteményekbe érdemes napraforgó- és szezámmagot tenni, hanem szórhatunk belőle a nyers salátánkra is, kiváló ízt ad neki, és nagyon egészséges. A diót sem csak süteményekben, cukrozottan ajánlott fogyasztani, hanem önmagában rágcsálnivalóként, valamint aprítva bizonyos ételekhez adva.

Sok kísérlet bebizonyította már, hogy sokkal egészségesebb a nyers, mint a hőkezelt fehérjeforrás. Ezért ha szeretnénk gondoskodni a testünkről, és meg szeretnénk tartani, vagy megszerezni a jó közérzetünket, akkor nyers fehérjeforrásokról is gondoskodjunk a szervezetünk számára!

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.