Ne féljünk, mozogjunk!
Az ajándékvásárlás okozta stressz mellett számos olyan (belső) veszély leselkedik ránk az ünnepi időszak alatt, amely megmérgezheti karácsonyunk meghittségét. A modern ember sokszor önmaga ellensége és ez ilyenkor év végén élesen jelentkezik.
A meghittség, boldogság erőltetett hajhászása visszafelé sül el, hiszen ilyenkor képesek vagyunk még a szokásosnál is többet agyalni, stresszelni, rohanni. Gondoljunk arra, hogy az igazi ünnepi hangulatot nem lehet megvásárolni, azt önmagunkban kell keresni, illetve önmagunkból kihozni.
Sokan attól is félnek, hogy nem lesznek képesek megfelelni a családi elvárásoknak, mások már előre izgulnak azon, hogy az ünnepi hetekben végzetes hízásnak indul szervezetük.
A karácsony tehát csupa kihívás, próbáljunk tudatossággal és őszinte önmérséklettel, illetve magunkba tekintéssel hozzáállni ehhez az egyébként fontos időszakhoz. A félelem nem megoldás, inkább csak növelni a stresszt.
Az elhízásról annyit, hogy két hét alatt senki nem képes rá. Ugyanakkor, ha mégis rosszul érezzük magunkat a bevitt táplálék mennyiségét illetően, próbáljunk tudatosan visszavenni a hús-, köret- és bejglifogyasztásból. Még jobb, ha a sportolással az ünnepi hetek alatt sem állunk le, figyeljük meg, amennyiben rászánjuk magunkat egy kis futásra, edzésre, több lesz az energiánk, nem bánjuk az extra sütit, és karácsonyi napok nyugodtabban telnek.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.