Ne féljünk, mozogjunk!
Az ajándékvásárlás okozta stressz mellett számos olyan (belső) veszély leselkedik ránk az ünnepi időszak alatt, amely megmérgezheti karácsonyunk meghittségét. A modern ember sokszor önmaga ellensége és ez ilyenkor év végén élesen jelentkezik.
A meghittség, boldogság erőltetett hajhászása visszafelé sül el, hiszen ilyenkor képesek vagyunk még a szokásosnál is többet agyalni, stresszelni, rohanni. Gondoljunk arra, hogy az igazi ünnepi hangulatot nem lehet megvásárolni, azt önmagunkban kell keresni, illetve önmagunkból kihozni.
Sokan attól is félnek, hogy nem lesznek képesek megfelelni a családi elvárásoknak, mások már előre izgulnak azon, hogy az ünnepi hetekben végzetes hízásnak indul szervezetük.
A karácsony tehát csupa kihívás, próbáljunk tudatossággal és őszinte önmérséklettel, illetve magunkba tekintéssel hozzáállni ehhez az egyébként fontos időszakhoz. A félelem nem megoldás, inkább csak növelni a stresszt.
Az elhízásról annyit, hogy két hét alatt senki nem képes rá. Ugyanakkor, ha mégis rosszul érezzük magunkat a bevitt táplálék mennyiségét illetően, próbáljunk tudatosan visszavenni a hús-, köret- és bejglifogyasztásból. Még jobb, ha a sportolással az ünnepi hetek alatt sem állunk le, figyeljük meg, amennyiben rászánjuk magunkat egy kis futásra, edzésre, több lesz az energiánk, nem bánjuk az extra sütit, és karácsonyi napok nyugodtabban telnek.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.