Menü

A takarékosság öröm

A pazarlás olyan, mint a testsúly: mindig megfogadjuk, hogy odafigyelünk rá, hosszú távon valahogy mégsem sikerül fenntartani az életmódunkban eltervezett pozitív változtatást. Pedig a hangsúly épp itt van. A hosszú táv és a fenntarthatóság a kulcsa annak, hogy egészségesen és hosszú generációkon keresztül élhessünk még a Föld nevű bolygón.

Miről is van szó? Természetesen arról, hogy a nyugati ember sokkal, de sokkal többet fogyaszt (vásárol) annál, mint amire valójában szüksége van. Sokan persze ezt kapásból letagadják, hogy pazarolnának, de ha jobban belegondolunk... Na, ugye! Elég csak arra a szemétmennyiségre gondolni, amelyet az ember nap, mint nap hétről hétre ürít. Jobb esetben szelektíven...

Kutatások szerint kontinensünkön az élelmiszerek mintegy fele végzi a kukában. Ez durva statisztika, és szinte kivétel nélkül mindenki kiveszi belőle a részét. A megoldás nehéz ügy, hiszen a világban szinte minden arra ösztönöz, hogy vásárolj és fogyassz. Persze egyáltalán nem lehetetlen. Aki még nem űzi, annak érdemes kipróbálni a tudatos bevásárlást, valamint a tudatos főzést. Megtervezni, hogy mi készül majd a héten és ahhoz mik a hozzávalók, bevásárlólistát írni, stb...

De nem csak az élelmiszert pazaroljuk. Ott van például a víz, amelyet úgy fogyasztunk, mintha kifogyhatatlan erőforrás lenne. Általában a konyhában, a fürdőszobában és a mellékhelyiségben is több víz folyik le annál, mint amennyi megengedett lenne.

Bőven van takarékoskodási lehetőség az árammal kapcsolatban is. Ha átgondoltunk, hol tudunk visszafogottabbak, ügyesebbek lenne, tervezzünk és cselekedjünk. Nemcsak a pénztárcánkban marad több, bolygónknak is jót teszünk, mindezzel együtt ráadásul plusz örömet okozhatunk magunknak.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.