Menü

A takarékosság öröm

A pazarlás olyan, mint a testsúly: mindig megfogadjuk, hogy odafigyelünk rá, hosszú távon valahogy mégsem sikerül fenntartani az életmódunkban eltervezett pozitív változtatást. Pedig a hangsúly épp itt van. A hosszú táv és a fenntarthatóság a kulcsa annak, hogy egészségesen és hosszú generációkon keresztül élhessünk még a Föld nevű bolygón.

Miről is van szó? Természetesen arról, hogy a nyugati ember sokkal, de sokkal többet fogyaszt (vásárol) annál, mint amire valójában szüksége van. Sokan persze ezt kapásból letagadják, hogy pazarolnának, de ha jobban belegondolunk... Na, ugye! Elég csak arra a szemétmennyiségre gondolni, amelyet az ember nap, mint nap hétről hétre ürít. Jobb esetben szelektíven...

Kutatások szerint kontinensünkön az élelmiszerek mintegy fele végzi a kukában. Ez durva statisztika, és szinte kivétel nélkül mindenki kiveszi belőle a részét. A megoldás nehéz ügy, hiszen a világban szinte minden arra ösztönöz, hogy vásárolj és fogyassz. Persze egyáltalán nem lehetetlen. Aki még nem űzi, annak érdemes kipróbálni a tudatos bevásárlást, valamint a tudatos főzést. Megtervezni, hogy mi készül majd a héten és ahhoz mik a hozzávalók, bevásárlólistát írni, stb...

De nem csak az élelmiszert pazaroljuk. Ott van például a víz, amelyet úgy fogyasztunk, mintha kifogyhatatlan erőforrás lenne. Általában a konyhában, a fürdőszobában és a mellékhelyiségben is több víz folyik le annál, mint amennyi megengedett lenne.

Bőven van takarékoskodási lehetőség az árammal kapcsolatban is. Ha átgondoltunk, hol tudunk visszafogottabbak, ügyesebbek lenne, tervezzünk és cselekedjünk. Nemcsak a pénztárcánkban marad több, bolygónknak is jót teszünk, mindezzel együtt ráadásul plusz örömet okozhatunk magunknak.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.