Mire jók a növényi őssejtek?
- Dátum: 2015.11.06., 11:10
Svájci alma, keserű narancs, alpesi rózsa, tengeri kömény, havasi gyopár és nyári orgona – csak néhány növény azok közül, amelyek sejtjeit sikerrel hasznosítják a kozmetológiában. Dr. Kriston Renáta bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos elárulja, hogyan álltak ezek a növények a szépség szolgálatába és hogyan segítenek lassítani a bőr öregedését.
Az elmúlt évtizedekben derült fény arra, hogy az őssejtek igazi áttörést jelentenek a gyógyításban. Az őssejt-terápia a kutatások szerint hatásos például az Alzheimer- és Parkinson-kór kezelésében, de szívbillentyűt és porckorongot is létre lehet hozni a szövetkultúrák őssejtes kezelésével. A sikerek hatására az esztétikai gyógyászat és kozmetikai ipar is felfigyelt az őssejtekre.
„Az emberi bőrben is megtalálhatók az őssejtek, amelyek aktivitása a kor előrehaladtával csökken. Ennek köszönhetően a bőr veszít feszességéből, rugalmasságából és az egyre mélyülő ráncok is jelentkeznek. A bőr öregedését az UV sugárzás, a helytelen életmód és a környezeti szennyezés még tovább rontja. Mivel őssejtek nem keletkeznek felnőttkorban, így fontos, hogy minél gondosabban őrizzük a meglévők működőképességét” – mondta el Dr. Kriston Renáta bőrgyógyász-kozmetológus. A szakorvos kiemelte, hogy a bőrápolás terén igazi áttörést jelentett a növényekből nyerhető őssejtek alkalmazása, mivel ezek minden sejttípus létrehozására képesek, így kiválóak az őssejt önmegújuló képességének fenntartására.
A kozmetológiában először egy svájci almafajta őssejtjeit használták eredményesen. „A növénynél azt figyelték meg, hogy héja hónapokon keresztül friss maradt, nem ráncosodott be és kiderült, hogy a titok a szövetekben található különleges őssejtekben rejlik. A kutatások igazolták, hogy az alma őssejtjei az emberi bőr őssejtjeinek működőképességére és vitalitására is pozitívan hatnak: segítik a bőr megújítását, késleltetik az öregedését és támogatják a regeneráló és védekező folyamatokat” – árulta el a szakértő.
A svájci alma felfedezését újabb növényeké követte – a bőrápolásban ma már például a keserű narancs, a havasi gyopár, az alpesi rózsa, a tengeri kömény és a nyári orgona őssejtjeit is széles körben alkalmazzák a különböző típusú kozmetikumokban, például arclemosókban, szemkörnyék ápolókban és ránctalanító szérumokban. „A keserű narancs sejtjei elősegítik a ráncok kisimulását és a bőr rugalmasságának, feszességének visszaállítását, hatásukra a bőr felhámja tömörebbé és strukturáltabbá válik. Az extrém hideg és száraz környezetben őshonos alpesi rózsából kivont hatóanyag képes megvédeni a környezeti stressztől a bőr őssejtjeit. A tengeri kömény magas nyomelem-tartalma antioxidáns és sejtregeneráló hatással segíti a bőrt” – árulta el Dr. Kriston Renáta. A havasi gyopár rendkívüli ellenálló képessége az őssejtjeiben rejlő gyulladásgátló és védekező mechanizmusnak köszönhető, a nyári orgona különlegessége pedig a megújulás: télen tövig kifagy, tavasszal mégis képes feléledni és teljes szépségében pompázni, akárcsak a növényi őssejtekkel támogatott bőr.
Forrás, fotó:
Red Lemon
A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.
Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.