Menü

Az egészséges életmódra nevelés már a pocakban kezdődik

A menzareform idején, amikor az óvodákat is érinti az étkezés egészségesebbé tétele (vagy legalábbis a törekvés), felmerül a kérdés, hogy mikor kell elkezdeni az egészséges életmódra nevelést? Természetesen többfajta nézőpont van. A szülők egy része azt vallja, hogy majd a gyermek eldönti, hogy mit szeret, mit eszik, s mi a jó neki. Valamint hogy az egészséges étkezést nem szabad erőltetni, és a várandósság idején például nem javasolják a kismamáknak, hogy óvatosan bánjanak például a finomliszt és a cukor fogyasztásával, amennyiben nem jelentkezik a terhességi cukorbetegség.

Pedig az egészséges életmódra nevelés már a nulladik naptól kezdődik. Nagyon nem mindegy, hogy milyen anyagokat, tápanyagokat juttat az édesanya a szervezetén keresztül a kisbabájának, később pedig a gyermek azt veszi természetesnek, amit a szüleitől, a családban lát már egészen kicsi kortól kezdve. Ha otthon nem természetes, hogy egészséges ételeket fogyasztunk, csak halvány próbálkozásként felvillantjuk a lehetőséget a gyermekünknek, akkor jóval kisebb az esélyünk, hogy szeretni fogja azokat.

Amennyiben viszont ebben nő fel és ehhez szokik hozzá, akkor ez lesz számára az átlagos és a természetes, ugyanúgy, ahogy más gyerekeknek a csoki és a cukorka. Mindez persze nem azt jelenti, hogy teljesen tiltani kellene a kicsiktől az édességeket, a rágcsálnivalókat, vagy az egyéb, nem éppen egészséges ételeket. Azzal csak az ellentétes hatást váltjuk ki, és fokozzuk benne a vágyakozást. „A tiltott gyümölcs mindig édesebb” – ebben az esetben esetleg szó szerint.

Itt is érvényes, hogy a példamutatással tehetünk a legtöbbet, ezt viszont minél előbb elkezdjük, annál jobb. Amennyiben fontos számunkra a gyermekünk egészsége, akkor érdemes ezen minél előbb elgondolkodni. Manapság, amikor minden negyedik kisgyermek túlsúlyos, ez a kérdés égetőbb, mint azt elsőre sejthetnénk.

Sajnos a gyerekkori elhízást hajlamosak a szülők félvállról venni. „Majd kinövi!” – szinte minden szülő ezt állítja, majd azzal nyugtatják magukat, hogy a növésben lévő gyermeket kínzás lenne diétáztatni. Tény és való, hogy ha túlsúlyos csemete van a családban, akkor az azt jelzi: valószínűleg az egész családnak változtatnia kell. Nem várhatjuk el a gyermektől, hogy kimaradjon a családi csokievésből, és okosan magától belássa, hogy ő nem fogyaszthat belőle. Hanem közös összefogás szükséges ebben az esetben.

Fotó: flickr.com, fényképezte: Leonid Mamchenkov

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Miért különleges a nyári fesztiválélmény?

A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.