A csontritkulásban szenvedők háromnegyede egy év után feladja a terápiát

A társadalom elöregedésével egyre jelentősebb problémává váló csontritkulás Magyarországon minden tizedik embert érinti, és egyes előrejelzések szerint a következő harminc évben két-háromszorosára is nőhet a betegek száma. A betegség gyakorisága és a vele járó költségek miatt jelentős terhet ró a gazdaságra és a társadalomra. Bár rendelkezésre állnak hatékony terápiás lehetőségek, a kezelőcentrumokban mégis csak az érintettek kevesebb, mint 20%-a fordul meg. A statisztikát tovább rontja, hogy a közel 1 millió beteg döntő többsége (80%-a) idő előtt abbahagyja a terápiát. Sőt, az érintettek fele arról sem tud, hogy csontritkulásban szenved, pedig a betegségnek számos veszélye van – hívja fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság a csontritkulás közelgő világnapja alkalmából.

Harmincöt éves kor felett a szervezet kevesebb csontszövetet termel, mint amennyit lebont: minél nagyobb csonttömegre tett szert valaki korábban, annál kevésbé valószínű, hogy az időskori csontvesztés a csontritkulás stádiumáig fokozódik és ennek következtében törés alakul ki. A megelőzés és a megfelelő terápia kiemelt fontossággal bír, hiszen az első csonttörés megsokszorozza a későbbi törések valószínűségét, a csípőtáji és csigolyatörések pedig könnyen végzetes kimenetelűek is lehetnek.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) kezdeményezésére olyan országos osteoporosis centrum hálózat jött létre, amely több szakterület összefogásával biztosítja több százezer beteg legmagasabb szintű ellátását. Ennek köszönhetően az elmúlt hét évben közel felére (88 ezerről 48 ezerre) csökkent a csontritkulás miatt bekövetkezett törések száma Magyarországon. Ilyen jelentős mértékű csökkenést más országban még nem regisztráltak, a társadalom elöregedésével azonban a pozitív fejlemények ellenére is egyre fenyegetőbb probléma a csontritkulás.

„Miközben a várható élettartam nő, tehát az osteoporosis potenciálisan még több embert érint, a kezelt betegek aránya tíz év alatt 150 ezerről 100 ezerre csökkent. A már törést szenvedett betegek csupán kevesebb, mint 20%-át kezeljük, pedig a csontritkulás miatt bekövetkezett törés megduplázza, sőt, akár ötszörösére is emelheti a következő csonttörés kockázatát.” – fejtette ki Dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.

A szakemberek szerint az lenne a leghatékonyabb, ha közvetlenül az első törés után elkezdhetnék az osteoporosis-kezelést, sok beteg azonban úgy távozik a kórházból, hogy nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy a törés a csontritkulás talaján alakulhatott ki. Emellett az is hatalmas kihívást jelent, hogy a szájon át szedhető osteoporosis elleni gyógyszert mindössze az érintettek harmada (20-40%-a) szedi a kezelés első évének végén, és ez a szám a második év végéig 10-20%-ra csökken.[1] Pedig a legmodernebb terápiák csonttörés-kockázatot csökkentő hatása is csak a teljes, azaz kétéves, de legalább másfél évig tartó kezelés után jelentkezik.

„Nem csak a gyógyszerszedési szokások és a terápiás hűség terén teljesítünk rosszul, de a megelőzés terén is. Minden ötödik magyar súlyos D-vitaminhiányban szenved a tél végére, és a szükséges kalciummennyiség (napi 100mg) csupán felét fogyasztja. Pedig a kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend, valamint a mozgás (például kocogás, evezés, kerékpározás, tánc) nagymértékben elősegíti a csontszerkezet állapotának megőrzését. A prevenció mellett minden menopauzán áteső nőnek és hatvanévesnél idősebb férfinak javasoljuk, hogy rendszeresen vegyen részt szűrővizsgálaton, hiszen csontritkulás esetén megfelelő terápiával ma már hatékonyan csökkenthető a törés rizikója.” – hangsúlyozta Dr. Takács István, a MOOT főtitkára.

A fennállásának 25. évfordulóját idén ünneplő MOOT idén tavasszal indította el a Tovább Ne Törj! elnevezésű kampányt, amellyel a betegek és az egészségügyi dolgozók figyelmét szeretné felhívni az újbóli törések fokozott kockázatára, és a megelőzés lehetőségére. A programhoz számos szakmai szervezet mellett az Országos Alapellátási Intézet is csatlakozott, hiszen a betegek kivizsgálásának megkezdéséhez és későbbi gondozásához elengedhetetlenül szükséges az alapellátásban dolgozók közreműködése. Az együttműködés keretében a MOOT szakmai hátteret biztosít az Intézet számára.

[1] Közel 300.000 magyarországi beteg többéves utánkövetésének adatai szerint

Forrás, fotó:
Flow PR