Égési sérülés: Legyünk felkészültek!
- Dátum: 2015.10.05., 11:49
- égési sérülés, elsőfokú égési sérülés, kezelés
Az égési sérüléseket okozó balesetek még mindig nagyon gyakoriak a gyerekek körében, a felnőttek felelőssége a megelőzés. Ha viszont megtörténik a baj, fontos, hogy fel tudjuk mérni az égési sérülés súlyosságát, és azonnali kezelést tudjunk nyújtani.
Már a felszínes égés is erős fájdalommal jár, a bőr kipirosodik, de a sérülés nem érinti mélyebben a szöveteket, ilyenkor beszélhetünk elsőfokú égési sérülésről. Másodfokú égési sérülés esetén már hólyagok keletkeznek a bőrön, harmadfokú égési sérülésnél pedig az idegvégződések is sérülnek, ezért általában fájdalmatlan. Nem mindegy, hogy milyen mélységben érinti a szöveteket a sérülés, de a megégett bőrfelület kiterjedése is meghatározza a baleset súlyosságát. Utóbbit a szakemberek ahhoz viszonyítják, hogy a tenyér méretét veszik egy százaléknak, ha ennél nagyobb az égési sérülés kiterjedése, akkor ajánlott orvoshoz fordulni.
Az égési seb akut kezelése jól ismert: folyó, hideg vízzel kell hűteni a sérülést 8-10 percen keresztül. Ezt követően fertőtleníteni kell a sebet valamilyen cink tartalmú fertőtlenítő oldattal (gyógyszertárban kapható, égési seb kezelésére alkalmas készítmény használata ajánlott). A regenerálódást pedig elősegítheti például az aloe vera (külsőleg alkalmazva), vagy hialuronát tartalmú seb kezelő gél használata. Érdemes használni gyulladáscsökkentő, hámosító krémet is, és ne feledkezzünk meg a fedőkötés alkalmazásáról sem.
Ha gyermekünk megégeti magát, az akut ellátás után, próbáljuk nagyjából felmérni a sérülés súlyosságát. Forduljunk orvoshoz, ha kiterjedt (kb. fél tenyérnyinél nagyobb) sérülésről van szó, vagy ha láthatólag mély égési sérülés történt. Továbbá javasolt az orvos felkeresése, ha a sérülés az arcot érinti, illetve amennyiben a seb nem gyógyul, a gyulladásos tünetek fokozódnak.
Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód
A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.