Menü

Néhány szó a védőoltásokról

A kisgyermekes szülőknek sok újdonsággal, problémával kell megbirkózniuk, s az egyik legnagyobb fejtörést az okozza, hogy milyen védőoltást/védőoltásokat kapjon a gyerek.

Hát, ezt meg miért nekem kell tudni? - teszi fel a teljesen jogos kérdést az egyszeri apa és anya, aki a kötelező védőoltások mellett az adható szerek listáját böngészi. Valaki ajánlja, valaki nem, akkor, hogy legyen a (nem)szakember okos?

A gond az, hogy az oltásokkal kapcsolatos témakör folyamatosan pezseg a véleménykülönbségektől. Érvek, ellenérvek, összeesküvés elméletek ütköznek szinte nap, mint nap, s ebben a káoszban tényleg nem könnyű kiigazodni.

Először is érdemes szamárvezetőként tudatosítani magunkban, hogy a védőoltás nem ördögtől való, hanem egy olyan dolog, amelynél több jobb nem sok történt az emberiséggel eddigi történetében. Segítségével számos fertőző betegséget sikerült visszaszorítani, eltüntetni és nem mellesleg, rengeteg ember életét megmenteni. A védőoltásoktól való félelem alaptalan, hiszen nem ártalmasak, nem leszünk tőle betegek (a szó köznapi értelmében), és az immunrendszerünk hatékony működésében alapvető szerepük van.

A világ veszélyes hely és ráadásul egyre „kisebb”, így védelemre még nagyobb szükségünk van. Ha úgy is tűnik, hogy hazánkban és térségünkben nem kell félni az adott betegségtől, gondoljunk arra, hogy a mai mobil társadalomban, hogyan mozognak az emberek és velük a kórokozók is.

A bizonytalanság természetes, de nem szabad, hogy téveszmék határozzák meg véleményünket. Mindenképpen kérdezzük meg gyermekorvosunkat, s az sem árthat, ha több szakemberrel is beszélünk a védőoltásokról. Ők lehetnek eltérő véleményen, de az biztos, hogy felelőtlen összeesküvés elméletekkel nem zavarják össze az egyszeri szülőt.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.