Menü

Sok a kérdés a „női Viagra” körül

Női Viagraként ismert, de a szakemberek azt, mondják nem sok köze van a jól ismert férfi tablettához. Az Egyesült Államokban nemsokára piacra kerül, valaki nagy eredményről, más csúsztatásról beszél.

„Engedélyezte a női vágyfokozó készítmény forgalomba hozatalát az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatala (FDA). A Flibanserin nevű készítmény engedélyezésével az FDA egy szakértői bizottság június eleji ajánlását követte. Korábbi alkalmakkor, 2012-ben és 2013-ban nem járt sikerrel a “női Viagra” engedélyeztetése. A Flibanserinteredetileg depresszió elleni gyógyszernek szánták. Hatását úgy váltja ki, hogy csökkenti a szerotonin hormon mennyiségét a szervezetben, ezzel egyidejűleg emelkedik két “boldogsághormon”, a dopamin és a noradrenalin mennyisége a vérben. Mindkettő képes a női szexuális vágyat fokozni.” - írja a napidoktor.hu.

Érdekes körbejárni a témát, mert a szer máris támadások kereszttüzébe került. Sokan a női egyenjogúság kiteljesedését látják az engedélyezésben, míg mások szerint ez inkább az üzletről szól. Az biztos, hogy a forgalmazó komoly hadjáratot indított az ügy érdekében, és a „női Viagra” nagy haszonnal kecsegtet.

A Viagrával való összehasonlítás reklámszempontból jól jövedelmezhet, ugyanakkor a név megtévesztő, hiszen míg a férfiaknak szánt gyógyszer a fizikai állapoton igyekszik segíteni, addig a Flibanserin az agyra hat. Sokan épp azt kérdőjelezik meg, hogy egyáltalán létezik-e a gyógyítani kívánt probléma (mint betegség), s ha létezik, azt gyógyszerrel kell-e kezelni. A kritikusok egy része azt mondja, hogy a szexuális problémák sokkal összetettebbek annál, hogy kizárólag a vágy célzott fokozásával azokat hatékonyan orvosolni lehessen.

A másik dolog a hatékonyság, a tesztek nem mindenkit győztek meg, sőt, ráadásul a szer mellékhatásai nem elhanyagolhatóak, többek között álmosság, hányinger, szédülés és ájulás jelentkezhet. Alkohollal fogyasztva pedig potenciálisan veszélyes a leendő Addyi (ez a gyógyszer tervezett neve), ez a terület még további kutatásokat igényel.

Kép forrása: epSos.de

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.