Segítsen-e a gyermek a házimunkában?
- Dátum: 2015.09.13., 17:09
- gyerek, házimunka, háztartás, háztartásvezetés, iskola, önállóság, tanulás
Vajon jót, vagy rosszat teszünk azzal a gyereknek, ha bevonjuk őt a háztartási feladatokba? Nagy kérdés ez azokban az időkben, amikor az olyan korú gyerekek, akik segíteni tudnak - tudnának, leterheltek az iskolában, és viszonylag kevés idő jut a szabad játékra.
A szülők egy része mentesíti a gyermekét, ahol csak tudja, mert azt vallja: a csemetéjét olyan mértékben elfárasztják az iskolában, és annyi az otthoni tanulnivaló, hogy házimunkát már semmiképp sem bízna rá, hiszen annak esetleg az iskolai eredményei látnák kárát. Vagy éppen csak szimplán, a gyerek iránti szeretetből, kíméletből nem akarják, vagy eszükbe sem jut otthoni teendőket bízni a gyermekre. Ezzel azonban nem biztos, hogy előnyt kovácsol a szülő-nevelő a gyermekének, legalábbis hosszú távon.

Gondoljunk csak bele: melyikre lesz biztosan szükségük a fiataloknak az életben: a deriválásra, a szóelemzésre, vagy arra, hogy el tudja látni magát, tudjon főzni, tisztán tudja tartani önállóan az otthonát? Egymás mellé helyezve a kettőt talán más megvilágítást kap ez a kérdés. Tudjuk jól, hogy a gyermek sikere az életben csak kevésbé múlik a tanulmányi eredményein, annál inkább azon, hogy mennyire életrevaló, talpraesett és magabiztos, valamint önálló.
Arról nem is beszélve, hogy nem tudjuk a végtelenségig megkímélni őt. "Had' legyen gyerek, amíg csak teheti!" - állítja sok szülő. Azonban mennyivel lesz neki könnyebb, ha ezeket a dolgokat saját magának, egyedül, vagy esetleg a szülő "telefonos segítségével" kell elsajátítania? A gyakorikérdések.hu nevű, egyébként igen hasznos weboldal tele van olyan kérdésekkel, amik arra engednek következtetni, hogy a fiatalok otthon nem tudták elsajátítani a legegyszerűbb dolgokat sem. Hogyan kell rántást készíteni, biciklit pumpálni, ésatöbbi. Amennyiben a fiatalt a szülő nem vonja be az otthoni, háztartási, ház körüli teendőkbe, akkor mindezek megtanulása a későbbiekben sokszoros időt fog igénybe venni a számára. Esetleg nehézséget okoz majd a párkapcsolatában, vagy társas kapcsolataiban, hogy az alap dolgokkal nincs tisztában.
A kímélő szülői szemlélet része, hogy az édesanya, édesapa megcsinál mindent egyedül, emiatt viszont sajnálatos módon kevesebb idő jut emiatt a gyerekre. Mennyivel szebb, ha a lehetséges tevékenységeket közösen végzik, nagyobb gyerekek esetén pedig mindenkinek megvan a maga feladata! A tévhittel ellentétben ezen szemlélet nemcsak a lányos anyukáknál, apukáknál hasznos. Sok leendő asszonyt tenne boldoggá, ha a férjük konyítana a takarításhoz, a főzéshez. No és persze sok ifjú férj lenne szintén örömtelibb, ha nem csak rántottát tudna főzni a kedvese vacsorára.
Ne bízzunk mindent az iskolára. Noha szerencsés esetben a gyerekek tanulnak háztartási ismereteket, barkácsolást, ezek azok a tevékenységek, amiket a gyermek inkább otthon tud elsajátítani. Mindemellett persze lehet mértéket tartani, elegendő tanulási- és szabadidőt biztosítani a gyereknek, a hangsúly az egészséges arányok megtalálásán van.
Való igaz, türelem kell ahhoz, hogy a gyermeket házimunkára tanítsuk és neveljük. Nyilvánvalóan háromszor olyan gyorsan végeznénk egyedül, rutinunk révén szebben és hamarabb készülnénk el. Gondoljunk viszont arra, hogy hosszú távon befektetésnek számít a fáradozásunk.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.
Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?
A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?