Anya dolgozik
- Dátum: 2015.09.04., 22:38
- anya, bölcsőde, gyereknevelés, gyerekvállalás, GYES, munkavállalás
Sok nőnek okoz dilemmát, meddig maradjon otthon gyermekével. Ma már akad szép számmal arra is példa, hogy valaki egész korán visszamegy dolgozni, gyermekét pedig bölcsödébe adja. Más országokban ez természetes, de nálunk még mindig van egyfajta külső társadalmi elvárás az anyákon, mely azt sugalmazza nekik, hogy minél tovább maradjanak otthon gyermekükkel.
Van, aki egzisztenciális kényszerből dönt a munkába történő korai visszatérés mellett, sokan már ezt is nehezen tudják elfogadni. Vajon önző-e minden anya, aki már egész korán bölcsödébe adja gyermekét? Vajon rosszat tesz-e a gyerekeknek, ha anyjuk nem tölt otthon hosszú éveket velük, hanem munkát vállal?
Köztudott, hogy az első időszak milyen fontos a gyerekek életében, az első 1-2 évben rendkívül fontos fejlődési folyamatok zajlanak (persze ez igaz a későbbi időszakokra is). Az is tagadhatatlan, hogy erre az időszakra esik a kötődés kialakulása, melynek központi alakja (általában) az anya, és ez a kapcsolat megalapozza a későbbi szociális kapcsolatainkat. Ebből a szempontból nézve az anya jelenléte az első időszakban kardinális fontosságú a gyermek életében.
Felvetődik a kérdés: az anya munkavállalásának vajon feltétlen következménye, hogy egyben elveszik az említett kardinális anyai jelenlét a gyermek életéből? Természetesen nem, valaki munka mellett is meg tud felelni anyai szerepében, személyiségtől függően akár jobban is, mintha otthon maradva felőrlődne a háziasszony szerepében. De mindezek mellett mára már arra is van tudományos bizonyíték, hogy nemcsak hogy nem feltétlenül árt az anyák munkavállalása, hanem sok pozitív hatással is lehet a gyerekekre nézve.
Kutatások igazolták, hogy a dolgozó nők lányai felnőve sikeresebbek a munkahelyükön, a fiúk pedig nagyobb szerepet vállalnak házimunkában és a gyereknevelésben. Nem nehéz megmagyarázni a jelenséget, egy dolgozó nő példát mutat gyermekeinek arra, hogy nem feltétlenül kell feloldódnunk egyetlen szerepünkben, anyaként is lehetünk sikeresek a munkaerőpiacon. Az üzenet lényege pedig, hogy sokféle út van, mindenki másképpen tudja elérni személyisége kiteljesedését. Nem a gyerekneveléssel otthon töltött idő hosszúsága határozza meg, ki mennyire jó szülő, anya.
Fotó:
Pixabay.com
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?