Menü

Anya dolgozik

Sok nőnek okoz dilemmát, meddig maradjon otthon gyermekével. Ma már akad szép számmal arra is példa, hogy valaki egész korán visszamegy dolgozni, gyermekét pedig bölcsödébe adja. Más országokban ez természetes, de nálunk még mindig van egyfajta külső társadalmi elvárás az anyákon, mely azt sugalmazza nekik, hogy minél tovább maradjanak otthon gyermekükkel.

Van, aki egzisztenciális kényszerből dönt a munkába történő korai visszatérés mellett, sokan már ezt is nehezen tudják elfogadni. Vajon önző-e minden anya, aki már egész korán bölcsödébe adja gyermekét? Vajon rosszat tesz-e a gyerekeknek, ha anyjuk nem tölt otthon hosszú éveket velük, hanem munkát vállal?

Köztudott, hogy az első időszak milyen fontos a gyerekek életében, az első 1-2 évben rendkívül fontos fejlődési folyamatok zajlanak (persze ez igaz a későbbi időszakokra is). Az is tagadhatatlan, hogy erre az időszakra esik a kötődés kialakulása, melynek központi alakja (általában) az anya, és ez a kapcsolat megalapozza a későbbi szociális kapcsolatainkat. Ebből a szempontból nézve az anya jelenléte az első időszakban kardinális fontosságú a gyermek életében.

Felvetődik a kérdés: az anya munkavállalásának vajon feltétlen következménye, hogy egyben elveszik az említett kardinális anyai jelenlét a gyermek életéből? Természetesen nem, valaki munka mellett is meg tud felelni anyai szerepében, személyiségtől függően akár jobban is, mintha otthon maradva felőrlődne a háziasszony szerepében. De mindezek mellett mára már arra is van tudományos bizonyíték, hogy nemcsak hogy nem feltétlenül árt az anyák munkavállalása, hanem sok pozitív hatással is lehet a gyerekekre nézve.

Kutatások igazolták, hogy a dolgozó nők lányai felnőve sikeresebbek a munkahelyükön, a fiúk pedig nagyobb szerepet vállalnak házimunkában és a gyereknevelésben. Nem nehéz megmagyarázni a jelenséget, egy dolgozó nő példát mutat gyermekeinek arra, hogy nem feltétlenül kell feloldódnunk egyetlen szerepünkben, anyaként is lehetünk sikeresek a munkaerőpiacon. Az üzenet lényege pedig, hogy sokféle út van, mindenki másképpen tudja elérni személyisége kiteljesedését. Nem a gyerekneveléssel otthon töltött idő hosszúsága határozza meg, ki mennyire jó szülő, anya.

Fotó:
Pixabay.com

A tudatalatti lelki ereje

A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.

A csendes összhang művészete – Hogyan fejlődünk együtt a párkapcsolatban?

A modern párkapcsolatokban ma már nem elég csak együtt lenni – együtt fejlődni is kell. A kapcsolat ugyanis élő rendszer, amely folyamatosan alakul, finomodik, s vele együtt formálódunk mi magunk is. Mégis sokszor elfelejtjük, hogy a párkapcsolatunk minősége valójában a saját önismeretünk és érzelmi érettségünk tükre.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.