Menü

Anya dolgozik

Sok nőnek okoz dilemmát, meddig maradjon otthon gyermekével. Ma már akad szép számmal arra is példa, hogy valaki egész korán visszamegy dolgozni, gyermekét pedig bölcsödébe adja. Más országokban ez természetes, de nálunk még mindig van egyfajta külső társadalmi elvárás az anyákon, mely azt sugalmazza nekik, hogy minél tovább maradjanak otthon gyermekükkel.

Van, aki egzisztenciális kényszerből dönt a munkába történő korai visszatérés mellett, sokan már ezt is nehezen tudják elfogadni. Vajon önző-e minden anya, aki már egész korán bölcsödébe adja gyermekét? Vajon rosszat tesz-e a gyerekeknek, ha anyjuk nem tölt otthon hosszú éveket velük, hanem munkát vállal?

Köztudott, hogy az első időszak milyen fontos a gyerekek életében, az első 1-2 évben rendkívül fontos fejlődési folyamatok zajlanak (persze ez igaz a későbbi időszakokra is). Az is tagadhatatlan, hogy erre az időszakra esik a kötődés kialakulása, melynek központi alakja (általában) az anya, és ez a kapcsolat megalapozza a későbbi szociális kapcsolatainkat. Ebből a szempontból nézve az anya jelenléte az első időszakban kardinális fontosságú a gyermek életében.

Felvetődik a kérdés: az anya munkavállalásának vajon feltétlen következménye, hogy egyben elveszik az említett kardinális anyai jelenlét a gyermek életéből? Természetesen nem, valaki munka mellett is meg tud felelni anyai szerepében, személyiségtől függően akár jobban is, mintha otthon maradva felőrlődne a háziasszony szerepében. De mindezek mellett mára már arra is van tudományos bizonyíték, hogy nemcsak hogy nem feltétlenül árt az anyák munkavállalása, hanem sok pozitív hatással is lehet a gyerekekre nézve.

Kutatások igazolták, hogy a dolgozó nők lányai felnőve sikeresebbek a munkahelyükön, a fiúk pedig nagyobb szerepet vállalnak házimunkában és a gyereknevelésben. Nem nehéz megmagyarázni a jelenséget, egy dolgozó nő példát mutat gyermekeinek arra, hogy nem feltétlenül kell feloldódnunk egyetlen szerepünkben, anyaként is lehetünk sikeresek a munkaerőpiacon. Az üzenet lényege pedig, hogy sokféle út van, mindenki másképpen tudja elérni személyisége kiteljesedését. Nem a gyerekneveléssel otthon töltött idő hosszúsága határozza meg, ki mennyire jó szülő, anya.

Fotó:
Pixabay.com

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.