Alvás, alvás és alvás
Az alvás fontosságára már sokszor felhívtuk mi is a figyelmet, több írásban is foglalkoztunk a témával. Személyfüggő, kinek hány órára van szüksége a párnák közt, ám összességében elmondható, hogy nem alszunk annyit, amennyit voltaképpen kellene.
Azt eddig is tudtuk, hogy az alvás a memória, a koncentráció, a fizikai teljesítőképesség mellett többek között az egészségünket is befolyásolja, hiszen számos kockázati tényezőt képes csökkenteni (vagy a nem alvás növelni). Most azonban az is kezd bebizonyosodni, hogy konkrétan és rövid távon képesek vagyunk különböző nyavalyákat összeszedni, ha nem alszunk eleget. Azaz minden pluszban ébren töltött óra jó eséllyel az egészségünkre megy.
A felgyorsult, strapás életmód keretein belül sajnos jellemző, hogy teljesítményünk növelése érdekében csökkentjük az alvásidőt, sokszor éppenséggel mesterségesen, tudatosan. A külső beavatkozás (például túlzott kávéfogyasztás, és egyéb szerek, különböző módszerek alkalmazása) még egy nem várt mellékhatással járhat, azzal, hogy elhiteti velünk, bírjuk a tempót, minden jól van így.
Holott ez nincs így, csak a látszat, még akkor is, ha nem érezzük magunkat fáradtnak. A legújabb kutatási eredmények szerint mindenképpen elegendő alvásra van szükségünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk.
Fotó:
Pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.