Mi a baj az elektromágneses sugárzással?
- Dátum: 2015.09.01., 21:57
- alvászavar, betegség, elektromágneses sugárzás, elektromos berendezések, Elektroszmog, meddőség, rák
Egyáltalán mi az? Mit nevezünk elektroszmognak? Hol van? Káros az egészségünkre? Ezek a legfontosabb kérdések, igyekeztünk összegyűjteni a válaszokat.
A wikipédia fogalommagyarázata rögtön mutatja, hogy nem egyértelmű a dolog, azaz az egészségre gyakorolt hatás megosztja a kutatókat.
„Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.” - írja a wikipédia.
Az elektromágneses terek élettani hatását sokan, sokféleképpen vizsgálták és még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ezek egészségkárosító hatással lennének az emberre. Bár kétségtelen tény, hogy a biológiai hatás fennáll. A vita napjainkban inkább azon van, hogy ezek a hatások mekkora jelentőségűek. Sokak szerint ezek igenis átlépik a határt, azaz jelentősen befolyásolják szervezetünk működését, folyamatait.
Az bizonyos, hogy az elektromágneses sugárzás része mindennapjainknak, egyre több sugárzást kibocsátó eszköz vesz körül bennünket. Annak idején a mobiltelefonok elterjedésével többször is téma volt a túlzott használat káros hatása és a rák kialakulásával kapcsolatos összefüggése. A mikrohullámú sütők és a nagyfeszültségű távvezetékek szintén gyakran kerültek és kerülnek támadások középpontjába.
A daganatos megbetegedéseken túl az elektromos szmogot sokan számos más problémával hozzák összefüggésbe, ilyen például az alvászavar, a meddőség, különböző szív és érrendszeri betegségek, stb...
Mit lehet tenni? Ha hiszünk a sugárzás káros voltában, figyeljünk oda a mobiltelefon használat időtartamának csökkentésére, az elektromos berendezések rendszeres kikapcsolására, a mikró helyes működésére (sértetlenségére), valamint lakóhelyválasztásnál a nagyfeszültségű távvezetékeket is érdemes elkerülni, ha lehet.
Fotó:
Pixabay.com
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról
Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.