Menü

Mi a baj az elektromágneses sugárzással?

Egyáltalán mi az? Mit nevezünk elektroszmognak? Hol van? Káros az egészségünkre? Ezek a legfontosabb kérdések, igyekeztünk összegyűjteni a válaszokat.

A wikipédia fogalommagyarázata rögtön mutatja, hogy nem egyértelmű a dolog, azaz az egészségre gyakorolt hatás megosztja a kutatókat.

Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.” - írja a wikipédia.

Az elektromágneses terek élettani hatását sokan, sokféleképpen vizsgálták és még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ezek egészségkárosító hatással lennének az emberre. Bár kétségtelen tény, hogy a biológiai hatás fennáll. A vita napjainkban inkább azon van, hogy ezek a hatások mekkora jelentőségűek. Sokak szerint ezek igenis átlépik a határt, azaz jelentősen befolyásolják szervezetünk működését, folyamatait.

Az bizonyos, hogy az elektromágneses sugárzás része mindennapjainknak, egyre több sugárzást kibocsátó eszköz vesz körül bennünket. Annak idején a mobiltelefonok elterjedésével többször is téma volt a túlzott használat káros hatása és a rák kialakulásával kapcsolatos összefüggése. A mikrohullámú sütők és a nagyfeszültségű távvezetékek szintén gyakran kerültek és kerülnek támadások középpontjába.

A daganatos megbetegedéseken túl az elektromos szmogot sokan számos más problémával hozzák összefüggésbe, ilyen például az alvászavar, a meddőség, különböző szív és érrendszeri betegségek, stb...

Mit lehet tenni? Ha hiszünk a sugárzás káros voltában, figyeljünk oda a mobiltelefon használat időtartamának csökkentésére, az elektromos berendezések rendszeres kikapcsolására, a mikró helyes működésére (sértetlenségére), valamint lakóhelyválasztásnál a nagyfeszültségű távvezetékeket is érdemes elkerülni, ha lehet.

Fotó:
Pixabay.com

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.