Menü

Mi a baj az elektromágneses sugárzással?

Egyáltalán mi az? Mit nevezünk elektroszmognak? Hol van? Káros az egészségünkre? Ezek a legfontosabb kérdések, igyekeztünk összegyűjteni a válaszokat.

A wikipédia fogalommagyarázata rögtön mutatja, hogy nem egyértelmű a dolog, azaz az egészségre gyakorolt hatás megosztja a kutatókat.

„Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.” - írja a wikipédia.

Az elektromágneses terek élettani hatását sokan, sokféleképpen vizsgálták és még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ezek egészségkárosító hatással lennének az emberre. Bár kétségtelen tény, hogy a biológiai hatás fennáll. A vita napjainkban inkább azon van, hogy ezek a hatások mekkora jelentőségűek. Sokak szerint ezek igenis átlépik a határt, azaz jelentősen befolyásolják szervezetünk működését, folyamatait.

Az bizonyos, hogy az elektromágneses sugárzás része mindennapjainknak, egyre több sugárzást kibocsátó eszköz vesz körül bennünket. Annak idején a mobiltelefonok elterjedésével többször is téma volt a túlzott használat káros hatása és a rák kialakulásával kapcsolatos összefüggése. A mikrohullámú sütők és a nagyfeszültségű távvezetékek szintén gyakran kerültek és kerülnek támadások középpontjába.

A daganatos megbetegedéseken túl az elektromos szmogot sokan számos más problémával hozzák összefüggésbe, ilyen például az alvászavar, a meddőség, különböző szív és érrendszeri betegségek, stb...

Mit lehet tenni? Ha hiszünk a sugárzás káros voltában, figyeljünk oda a mobiltelefon használat időtartamának csökkentésére, az elektromos berendezések rendszeres kikapcsolására, a mikró helyes működésére (sértetlenségére), valamint lakóhelyválasztásnál a nagyfeszültségű távvezetékeket is érdemes elkerülni, ha lehet.

Fotó:
Pixabay.com

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?