Menü

Mi a baj az elektromágneses sugárzással?

Egyáltalán mi az? Mit nevezünk elektroszmognak? Hol van? Káros az egészségünkre? Ezek a legfontosabb kérdések, igyekeztünk összegyűjteni a válaszokat.

A wikipédia fogalommagyarázata rögtön mutatja, hogy nem egyértelmű a dolog, azaz az egészségre gyakorolt hatás megosztja a kutatókat.

Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.” - írja a wikipédia.

Az elektromágneses terek élettani hatását sokan, sokféleképpen vizsgálták és még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ezek egészségkárosító hatással lennének az emberre. Bár kétségtelen tény, hogy a biológiai hatás fennáll. A vita napjainkban inkább azon van, hogy ezek a hatások mekkora jelentőségűek. Sokak szerint ezek igenis átlépik a határt, azaz jelentősen befolyásolják szervezetünk működését, folyamatait.

Az bizonyos, hogy az elektromágneses sugárzás része mindennapjainknak, egyre több sugárzást kibocsátó eszköz vesz körül bennünket. Annak idején a mobiltelefonok elterjedésével többször is téma volt a túlzott használat káros hatása és a rák kialakulásával kapcsolatos összefüggése. A mikrohullámú sütők és a nagyfeszültségű távvezetékek szintén gyakran kerültek és kerülnek támadások középpontjába.

A daganatos megbetegedéseken túl az elektromos szmogot sokan számos más problémával hozzák összefüggésbe, ilyen például az alvászavar, a meddőség, különböző szív és érrendszeri betegségek, stb...

Mit lehet tenni? Ha hiszünk a sugárzás káros voltában, figyeljünk oda a mobiltelefon használat időtartamának csökkentésére, az elektromos berendezések rendszeres kikapcsolására, a mikró helyes működésére (sértetlenségére), valamint lakóhelyválasztásnál a nagyfeszültségű távvezetékeket is érdemes elkerülni, ha lehet.

Fotó:
Pixabay.com

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.