Menü

Mi a baj az elektromágneses sugárzással?

Egyáltalán mi az? Mit nevezünk elektroszmognak? Hol van? Káros az egészségünkre? Ezek a legfontosabb kérdések, igyekeztünk összegyűjteni a válaszokat.

A wikipédia fogalommagyarázata rögtön mutatja, hogy nem egyértelmű a dolog, azaz az egészségre gyakorolt hatás megosztja a kutatókat.

„Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni kell. Az egészségkárosító hatás az esetek többségében vitatott vagy nem bizonyítható.” - írja a wikipédia.

Az elektromágneses terek élettani hatását sokan, sokféleképpen vizsgálták és még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ezek egészségkárosító hatással lennének az emberre. Bár kétségtelen tény, hogy a biológiai hatás fennáll. A vita napjainkban inkább azon van, hogy ezek a hatások mekkora jelentőségűek. Sokak szerint ezek igenis átlépik a határt, azaz jelentősen befolyásolják szervezetünk működését, folyamatait.

Az bizonyos, hogy az elektromágneses sugárzás része mindennapjainknak, egyre több sugárzást kibocsátó eszköz vesz körül bennünket. Annak idején a mobiltelefonok elterjedésével többször is téma volt a túlzott használat káros hatása és a rák kialakulásával kapcsolatos összefüggése. A mikrohullámú sütők és a nagyfeszültségű távvezetékek szintén gyakran kerültek és kerülnek támadások középpontjába.

A daganatos megbetegedéseken túl az elektromos szmogot sokan számos más problémával hozzák összefüggésbe, ilyen például az alvászavar, a meddőség, különböző szív és érrendszeri betegségek, stb...

Mit lehet tenni? Ha hiszünk a sugárzás káros voltában, figyeljünk oda a mobiltelefon használat időtartamának csökkentésére, az elektromos berendezések rendszeres kikapcsolására, a mikró helyes működésére (sértetlenségére), valamint lakóhelyválasztásnál a nagyfeszültségű távvezetékeket is érdemes elkerülni, ha lehet.

Fotó:
Pixabay.com

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.