A szépség kifizetődő?
- Dátum: 2015.09.01., 22:11
- boldogság, érvényesülés, szépség, sztereotípiák
Általában igen. Kutatások szerint akár még konkrét financiális haszna is lehet, árnyoldalairól azonban kevésbé veszünk tudomást.
Gyakran emlegetjük, hogy a szépség relatív, vagyis kinek a pap, kinek a papné… De valójában léteznek a szépségnek egyetemes vonásai, amelyek a legtöbb ember tetszését elnyerik, ráadásul további pozitív hatásokat indukálnak másokban. Egy szép ember könnyebben csal elő belőlünk kedvességet, figyelmet, tudattalanul is nagyobb bizalmat szavazunk neki.

Ugyanakkor számos sztereotípia kapcsolódik a szépséghez, amelyek legyenek akár pozitívak, akár negatívak összességében mindenképpen leegyszerűsítik, és ezáltal elrejtik előlünk az egyént. Sokan bár nem feltétlenül fogalmazzák meg, de úgy gondolják, hogy a szép embereké a világ, és még csak tenniük sem kell érte. És talán valóban könnyebben csalnak elő egy mosolyt másoktól, vagy előbb kapnak figyelmet, de a szépséghez kapcsolódó sztereotípiák komolyan meg is nehezíthetik a szép emberek életét.
Azok az emberek (főleg nők), akik szépnek születtek, és általában elnyerik mások tetszését, gyakran szenvednek olyan előítéletektől, mint például, „aki szép az biztos buta”, „szépségének köszönhet mindent”, nem is beszélve az irigységből fakadó elutasításokról, illetve akadályokról.
Persze még ezzel együtt is az emberek többsége vágyik arra, hogy mások szépnek lássák, és azt hiszik, a szép emberek mind boldogak is. Pedig bizonyára mindenki ismer olyan személyt szűkebb- tágabb környezetében, aki nem feltétlenül ikonikus szépség, de személyisége harmóniát, komplexitást sugároz ezért esztétikuma megkérdőjelezhetetlen. Ezzel persze nem a sztereotípiákat szeretnénk tovább erősíteni, de valóban előfordulhat, hogy a szerencsés külső adottságok gátolják más képességek kibontakozását.
A szépség tehát lehet áldás is, átok is, de önmagában semmiképpen sem a boldogság kulcsa.
Fotó:
Pixabay.com
Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene
Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Mezítláb a strandon? Így óvd meg a lábadat a kellemetlen fertőzésektől
A nyári strandszezon a felhőtlen kikapcsolódásról, a hűsítő fürdőzésről és a napsütés élvezetéről szól. A mezítlábas séták azonban nemcsak szabadságérzetet, hanem bizonyos egészségügyi kockázatokat is rejthetnek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.