Menü

Kiváló kalciumforrás a szezámmag

Évtizedek óta élünk abban a hitben, hogy csontjaink erősítéséhez sok tejet kell innunk, valamint hogy a csontritkulás megelőzéséhez ajánlott bizonyos fajta joghurtokat, tejtermékeket fogyasztanunk. Sajnos a valóságban a legtöbb ember szervezete nem tudja hasznosítani a tejben lévő kalciumot – főleg, hogy a bolti tej a jelenlegi állapotában egész más szerkezeti felépítésű, mint a házi tej.

Amennyiben kiváló és jól hasznosítható kalciumforrást keresünk, úgy fedezzük fel magunknak újra a szezámmagot! 100 grammjában ugyanis kb. 740 mg kalcium található. Az apró, közkedvelt magok többféle felhasználási lehetőséggel bírnak. A vitaminforrás azonban nem minden módon biztosított: a legjobb, ha valamilyen formában megtörjük a szezámmagot.

Az általános használati mód szerint a szezámmagot pogácsák, sós sütemények tetejére, magvas kenyér alapanyagaként, vagy csirkemell ízesítéseként használjuk. Sajnálatos módon azonban ebben a formájában kevésbé tudjuk kinyerni a benne rejlő tápanyagkincseket. Így ugyanis a magot nem rágjuk meg igazán, kis mérete révén általában egyben lenyeljük.

Ahhoz, hogy a valódi tápanyagtartalomhoz hozzájussunk, meg kell rágni a magokat, vagy kissé meg kell darálnunk azt fogyasztás előtt. Ráadásul sütés közben szintén veszít a tápanyagértékéből, így a legjobb, ha valamily módon nyersen esszük azt. Ajánlott a salátákhoz, ételek utólagos fűszerezéséhez, ízesítéséhez használni, miután durvára őröltük. Intenzívebb ízhatást pedig a fekete szezámmag felhasználásával érhetünk el, vagy akár keverhetjük is a fekete és fehér szezámmagot.

Rágcsálnivalónak sem utolsó a szezám: kiskanállal, magában fogyasztva is jó íze van, és ha türelmesen összerágjuk, akkor igazi vitaminbombához juthatunk a tévénézés közben. A csonterősítés mellett ugyanis a szemre és a bőrre is kedvező hatást gyakorol. 

Fotó
Pixabay.com

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

A méz jótékony hatásai – Természetes arany a mindennapokra

A méz az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb természetes csodaszerünk, amit már az ókorban is nagy becsben tartottak. Nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem a test és a lélek támogatására is.