Keveset olvasnak a mai gyerekek
- Dátum: 2015.08.24., 20:19
- családi program, fogalmazás, gyerek, helyesírás, internetezés, könyv, könyvesbolt, könyvtár, olvasás, szövegértés
A felmérések és a tapasztalatok szerint a mai gyerekekek döbbenetesen keveset olvasnak. Egyre kevesebb legalábbis az a csemete, akit valóban leköt és szórakoztat az olvasás, és szívesen kalauzolja magát a könyvek birodalmába a számítógépezés és az internetezés helyett, vagy legalábbis mellett. Mindez meg is látszik a műveltségükön: a szókincsük szűkösebb, a szövegértésük rosszabb, a fogalmazásmódjuk kevésbé szép, nem is beszélve a helyesírásról. Ezeket a készségeket, képességeket nagyon nehéz tanulási módszerrel fejleszteni, míg az olvasás révén gyakorlatilag "magától" javul a helyzet.
Noha a tanárok ugyanúgy feladják a kötelező olvasmányokat, mint néhanapján, ettől még a gyerekek nem éreznek rá az olvasás ízére. Sőt, azon gyerekek nagy része is, aki kedveli az olvasást, nem szívesen forgatja a kötelező olvasmányokat. A könyvek népszerűségének csökkenésse több dologgal is indokolható. Az első minden bizonnyal az, hogy a számítógépek, az internet elterjedésével a gyerekek ingerküszöbe áthelyeződött. Számukra az olvasás már nem elég gyors, nem elég pörgős tevékenység, ráadásul elszoknak attól - vagy meg sem szokják - , hogy önmaguk alkossanak képet a dolgokról. Az internetezés, a filmek világában mindezt készen kapják. Sokak szerint a másik fontos probléma, hogy a gyerekeket túlhajszolják azokban az időszakokban, amikor írni-olvasni tanulnak. Túl nagy elvárásokkal, sok házi feladattal szembesülnek, magas az elvárás velük szemben (pl. "karácsonyra már olvasson az első osztályos gyerek"). Ilyen módon aztán negatív élményt társítanak az olvasáshoz. További szempont még, hogy a gyerekek nem látják olvasni a szüleiket - még akkor sem, ha azok szívesen forgatnak könyveket, mert ezt a tevékenységet inkább arra az időpontra igazítják, amikor a gyermek nincs otthon, vagy alszik. Az is sajnálatos tény, hogy a könyvek nagyon drágák lettek, hasonlóan a legtöbb könyvtári tagsági díjhoz, így aztán az olvasás szinte luxuscikké vált. Persze mindez egy kis kreativitással megoldható.
Mindenesetre az látszik, hogy az olvasás megszerettetése, vagy legalább az olvasás révén történő fejlesztés a szülő feladata. Az iskola nem tudja ezt kivitelezni. S hogy mit tehet akkor a szülő? Sok szorgalmi feladat helyett inkább érdemes olyan könyveket adni a gyerek kezébe, amely érdekelheti őt. Ennek megtalálása nem mindig egyszerű feladat, de kis önszorgalommal kivitelezhető. Az esti mese szokást pedig nem szabad feladni, inkább cseréljünk szerepet a gyerekkel: másodikos korától kezdve olvassa ő a családnak a mesét lefekvés előtt. Bizony rajtunk is múlik, hogy ne csak a mozi, hanem a könyvtár és a könyvesbolt, valamint az otthoni közös olvasás is szerepeljen a közös programok között.
Ettől még nem biztos, hogy könyvfaló lesz a csemete, de legalább biztosíthatjuk a számára az alapszintű, kizárólag az olvasás révén megszerezhető műveltséget.
Grafika:
Pixabay.com
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.