Menü

Keveset olvasnak a mai gyerekek

A felmérések és a tapasztalatok szerint a mai gyerekekek döbbenetesen keveset olvasnak. Egyre kevesebb legalábbis az a csemete, akit valóban leköt és szórakoztat az olvasás, és szívesen kalauzolja magát a könyvek birodalmába a számítógépezés és az internetezés helyett, vagy legalábbis mellett. Mindez meg is látszik a műveltségükön: a szókincsük szűkösebb, a szövegértésük rosszabb, a fogalmazásmódjuk kevésbé szép, nem is beszélve a helyesírásról. Ezeket a készségeket, képességeket nagyon nehéz tanulási módszerrel fejleszteni, míg az olvasás révén gyakorlatilag "magától" javul a helyzet. 

Noha a tanárok ugyanúgy feladják a kötelező olvasmányokat, mint néhanapján, ettől még a gyerekek nem éreznek rá az olvasás ízére. Sőt, azon gyerekek nagy része is, aki kedveli az olvasást, nem szívesen forgatja a kötelező olvasmányokat. A könyvek népszerűségének csökkenésse több dologgal is indokolható. Az első minden bizonnyal az, hogy a számítógépek, az internet elterjedésével a gyerekek ingerküszöbe áthelyeződött. Számukra az olvasás már nem elég gyors, nem elég pörgős tevékenység, ráadásul elszoknak attól - vagy meg sem szokják - , hogy önmaguk alkossanak képet a dolgokról. Az internetezés, a filmek világában mindezt készen kapják. Sokak szerint a másik fontos probléma, hogy a gyerekeket túlhajszolják azokban az időszakokban, amikor írni-olvasni tanulnak. Túl nagy elvárásokkal, sok házi feladattal szembesülnek, magas az elvárás velük szemben (pl. "karácsonyra már olvasson az első osztályos gyerek"). Ilyen módon aztán negatív élményt társítanak az olvasáshoz. További szempont még, hogy a gyerekek nem látják olvasni a szüleiket - még akkor sem, ha azok szívesen forgatnak könyveket, mert ezt a tevékenységet inkább arra az időpontra igazítják, amikor a gyermek nincs otthon, vagy alszik. Az is sajnálatos tény, hogy a könyvek nagyon drágák lettek, hasonlóan a legtöbb könyvtári tagsági díjhoz, így aztán az olvasás szinte luxuscikké vált. Persze mindez egy kis kreativitással megoldható. 

Mindenesetre az látszik, hogy az olvasás megszerettetése, vagy legalább az olvasás révén történő fejlesztés a szülő feladata. Az iskola nem tudja ezt kivitelezni. S hogy mit tehet akkor a szülő? Sok szorgalmi feladat helyett inkább érdemes olyan könyveket adni a gyerek kezébe, amely érdekelheti őt. Ennek megtalálása nem mindig egyszerű feladat, de kis önszorgalommal kivitelezhető. Az esti mese szokást pedig nem szabad feladni, inkább cseréljünk szerepet a gyerekkel: másodikos korától kezdve olvassa ő a családnak a mesét lefekvés előtt. Bizony rajtunk is múlik, hogy ne csak a mozi, hanem a könyvtár és a könyvesbolt, valamint az otthoni közös olvasás is szerepeljen a közös programok között. 

Ettől még nem biztos, hogy könyvfaló lesz a csemete, de legalább biztosíthatjuk a számára az alapszintű, kizárólag az olvasás révén megszerezhető műveltséget. 

Grafika:
Pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.