Menü

Keveset olvasnak a mai gyerekek

A felmérések és a tapasztalatok szerint a mai gyerekekek döbbenetesen keveset olvasnak. Egyre kevesebb legalábbis az a csemete, akit valóban leköt és szórakoztat az olvasás, és szívesen kalauzolja magát a könyvek birodalmába a számítógépezés és az internetezés helyett, vagy legalábbis mellett. Mindez meg is látszik a műveltségükön: a szókincsük szűkösebb, a szövegértésük rosszabb, a fogalmazásmódjuk kevésbé szép, nem is beszélve a helyesírásról. Ezeket a készségeket, képességeket nagyon nehéz tanulási módszerrel fejleszteni, míg az olvasás révén gyakorlatilag "magától" javul a helyzet. 

Noha a tanárok ugyanúgy feladják a kötelező olvasmányokat, mint néhanapján, ettől még a gyerekek nem éreznek rá az olvasás ízére. Sőt, azon gyerekek nagy része is, aki kedveli az olvasást, nem szívesen forgatja a kötelező olvasmányokat. A könyvek népszerűségének csökkenésse több dologgal is indokolható. Az első minden bizonnyal az, hogy a számítógépek, az internet elterjedésével a gyerekek ingerküszöbe áthelyeződött. Számukra az olvasás már nem elég gyors, nem elég pörgős tevékenység, ráadásul elszoknak attól - vagy meg sem szokják - , hogy önmaguk alkossanak képet a dolgokról. Az internetezés, a filmek világában mindezt készen kapják. Sokak szerint a másik fontos probléma, hogy a gyerekeket túlhajszolják azokban az időszakokban, amikor írni-olvasni tanulnak. Túl nagy elvárásokkal, sok házi feladattal szembesülnek, magas az elvárás velük szemben (pl. "karácsonyra már olvasson az első osztályos gyerek"). Ilyen módon aztán negatív élményt társítanak az olvasáshoz. További szempont még, hogy a gyerekek nem látják olvasni a szüleiket - még akkor sem, ha azok szívesen forgatnak könyveket, mert ezt a tevékenységet inkább arra az időpontra igazítják, amikor a gyermek nincs otthon, vagy alszik. Az is sajnálatos tény, hogy a könyvek nagyon drágák lettek, hasonlóan a legtöbb könyvtári tagsági díjhoz, így aztán az olvasás szinte luxuscikké vált. Persze mindez egy kis kreativitással megoldható. 

Mindenesetre az látszik, hogy az olvasás megszerettetése, vagy legalább az olvasás révén történő fejlesztés a szülő feladata. Az iskola nem tudja ezt kivitelezni. S hogy mit tehet akkor a szülő? Sok szorgalmi feladat helyett inkább érdemes olyan könyveket adni a gyerek kezébe, amely érdekelheti őt. Ennek megtalálása nem mindig egyszerű feladat, de kis önszorgalommal kivitelezhető. Az esti mese szokást pedig nem szabad feladni, inkább cseréljünk szerepet a gyerekkel: másodikos korától kezdve olvassa ő a családnak a mesét lefekvés előtt. Bizony rajtunk is múlik, hogy ne csak a mozi, hanem a könyvtár és a könyvesbolt, valamint az otthoni közös olvasás is szerepeljen a közös programok között. 

Ettől még nem biztos, hogy könyvfaló lesz a csemete, de legalább biztosíthatjuk a számára az alapszintű, kizárólag az olvasás révén megszerezhető műveltséget. 

Grafika:
Pixabay.com

Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?

Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.

„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”

Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata

A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.

Pályaválasztás előtt – hasznos tippek a jó döntéshez

A pályaválasztás az élet egyik legfontosabb döntése, hiszen hosszú távon meghatározhatja a munkánkat, a jövedelmünket és az elégedettségünket. Nem könnyű eldönteni, milyen szakmát vagy hivatást válasszunk, ezért érdemes időt szánni az önismeretre és a lehetőségek megismerésére. A megfelelő döntéshez nemcsak az iskolai eredményeket, hanem az érdeklődést, a személyes képességeket és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell venni.