Menü

Beszélni kell a környezeti változásokról!

Ha nem beszélünk életünk, bolygónk, környezetünk változásáról, nem is tudatosul bennük az, amit nagyon fontos lenne megtenni a közeljövőben. Kinek mi a felelőssége?

Az emberek manapság már a bőrükön érezhetik a környezeti változásokat, amelyek zömében negatívak: hőség, aszály, szárazság, szélsőséges időjárás, olvadás, vízhiány, ózongondok, egészségtelen levegő, stb…
Ezek persze egyáltalán nem új keletű fogalmak, mindenki régóta tudja értelmezni őket, azonban a mindennapi tapasztalatokkal csak most kezdjük összekapcsolni bolygónk súlyos, általános problémáit. A helyes út első lépéseinek nyomai tehát már látszódnak, de ez még csak a kezdet.

Az egyén felelőssége, annak figyelembe vétele és a tudatosság mind-mind nagyon fontos abban az ügyben, amely az emberiség történelmének legnagyobb kihívása: hogyan tudjuk fenntartható fejlődési pályára állítani magunkat, ezáltal nem elpusztítva élőhelyünket, a Földet.

Ennél is fontosabb azonban a rendszerszintű gondolkodás, pontosabban az országhatárokon, nemzeteken, különböző érdekeken átívelő, egységes akarat és stratégia. Ameddig ezt nem hozzuk tető alá, az egyén viselkedhet bárhogyan, a lassú, de biztos pusztulás felé halad a bolygó.

Ezzel szerencsére ma már a legmagasabb szinten is tisztában vannak, s ami ennél is fontosabb, úgy tűnik, végre hajlandóak áldozatokat hozni. Nem volt olyan rég, hogy atomháború fenyegette az emberiség létét, de sikerült túllendülni a krízisen. A következő, megoldásra váró probléma hasonló, ám mégiscsak jóval összetettebb és bonyolultabb.

Csökkenteni kellene a széndioxid kibocsátást, a mérgező gázok légkörbe jutását megakadályozni, az erdőirtásokat megfékezni, az édesvízkészletet óvni és mindemellett rengeteget takarékoskodni. Az energiával, az élelmiszerrel, a termőfölddel, a vízzel, mindennel. Ebben a politikának alapvető szerepe van. Ki kell mondani, a változásra, változtatásra való igényt, s meghatározni a lehetséges cselekvési útvonalakat. Egységes akarat nélkül azonban ez mit sem ér.

Fotó:
Pixabay.com

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.