Beszélni kell a környezeti változásokról!
- Dátum: 2015.08.20., 18:13
- bolygó, emberiség, fenntartható fejlődés, Föld, klímaváltozás, környezet, szén-dioxid
Ha nem beszélünk életünk, bolygónk, környezetünk változásáról, nem is tudatosul bennük az, amit nagyon fontos lenne megtenni a közeljövőben. Kinek mi a felelőssége?
Az emberek manapság már a bőrükön érezhetik a környezeti változásokat, amelyek zömében negatívak: hőség, aszály, szárazság, szélsőséges időjárás, olvadás, vízhiány, ózongondok, egészségtelen levegő, stb…
Ezek persze egyáltalán nem új keletű fogalmak, mindenki régóta tudja értelmezni őket, azonban a mindennapi tapasztalatokkal csak most kezdjük összekapcsolni bolygónk súlyos, általános problémáit. A helyes út első lépéseinek nyomai tehát már látszódnak, de ez még csak a kezdet.
Az egyén felelőssége, annak figyelembe vétele és a tudatosság mind-mind nagyon fontos abban az ügyben, amely az emberiség történelmének legnagyobb kihívása: hogyan tudjuk fenntartható fejlődési pályára állítani magunkat, ezáltal nem elpusztítva élőhelyünket, a Földet.
Ennél is fontosabb azonban a rendszerszintű gondolkodás, pontosabban az országhatárokon, nemzeteken, különböző érdekeken átívelő, egységes akarat és stratégia. Ameddig ezt nem hozzuk tető alá, az egyén viselkedhet bárhogyan, a lassú, de biztos pusztulás felé halad a bolygó.
Ezzel szerencsére ma már a legmagasabb szinten is tisztában vannak, s ami ennél is fontosabb, úgy tűnik, végre hajlandóak áldozatokat hozni. Nem volt olyan rég, hogy atomháború fenyegette az emberiség létét, de sikerült túllendülni a krízisen. A következő, megoldásra váró probléma hasonló, ám mégiscsak jóval összetettebb és bonyolultabb.
Csökkenteni kellene a széndioxid kibocsátást, a mérgező gázok légkörbe jutását megakadályozni, az erdőirtásokat megfékezni, az édesvízkészletet óvni és mindemellett rengeteget takarékoskodni. Az energiával, az élelmiszerrel, a termőfölddel, a vízzel, mindennel. Ebben a politikának alapvető szerepe van. Ki kell mondani, a változásra, változtatásra való igényt, s meghatározni a lehetséges cselekvési útvonalakat. Egységes akarat nélkül azonban ez mit sem ér.
Fotó:
Pixabay.com
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.