Menü

Beszélni kell a környezeti változásokról!

Ha nem beszélünk életünk, bolygónk, környezetünk változásáról, nem is tudatosul bennük az, amit nagyon fontos lenne megtenni a közeljövőben. Kinek mi a felelőssége?

Az emberek manapság már a bőrükön érezhetik a környezeti változásokat, amelyek zömében negatívak: hőség, aszály, szárazság, szélsőséges időjárás, olvadás, vízhiány, ózongondok, egészségtelen levegő, stb…
Ezek persze egyáltalán nem új keletű fogalmak, mindenki régóta tudja értelmezni őket, azonban a mindennapi tapasztalatokkal csak most kezdjük összekapcsolni bolygónk súlyos, általános problémáit. A helyes út első lépéseinek nyomai tehát már látszódnak, de ez még csak a kezdet.

Az egyén felelőssége, annak figyelembe vétele és a tudatosság mind-mind nagyon fontos abban az ügyben, amely az emberiség történelmének legnagyobb kihívása: hogyan tudjuk fenntartható fejlődési pályára állítani magunkat, ezáltal nem elpusztítva élőhelyünket, a Földet.

Ennél is fontosabb azonban a rendszerszintű gondolkodás, pontosabban az országhatárokon, nemzeteken, különböző érdekeken átívelő, egységes akarat és stratégia. Ameddig ezt nem hozzuk tető alá, az egyén viselkedhet bárhogyan, a lassú, de biztos pusztulás felé halad a bolygó.

Ezzel szerencsére ma már a legmagasabb szinten is tisztában vannak, s ami ennél is fontosabb, úgy tűnik, végre hajlandóak áldozatokat hozni. Nem volt olyan rég, hogy atomháború fenyegette az emberiség létét, de sikerült túllendülni a krízisen. A következő, megoldásra váró probléma hasonló, ám mégiscsak jóval összetettebb és bonyolultabb.

Csökkenteni kellene a széndioxid kibocsátást, a mérgező gázok légkörbe jutását megakadályozni, az erdőirtásokat megfékezni, az édesvízkészletet óvni és mindemellett rengeteget takarékoskodni. Az energiával, az élelmiszerrel, a termőfölddel, a vízzel, mindennel. Ebben a politikának alapvető szerepe van. Ki kell mondani, a változásra, változtatásra való igényt, s meghatározni a lehetséges cselekvési útvonalakat. Egységes akarat nélkül azonban ez mit sem ér.

Fotó:
Pixabay.com

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.